Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - PÁL TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3499 Végezetül egy olyan kérdés, ami, azt hiszem, hogy nem pusztán egy lakásszövetkezeti kérdés, nem pusztán egy olyan lehetőség, amit egy jogszabályban kellene meghatározni, de nagyon érdekes, hogy az építésügyi jogszabályok okán a korszerűsítés fogalma szerintem példamutatóan van meghatározva. Nemcsak a társasházak esetében lenne erre szükség, hanem valamennyi lakóépüle ttel kapcsolatos jogszabály esetén. Hiszen itt, a törvényjavaslat 31. §ában meghatározza magát a korszerűsítés fogalmát, és itt nem elégszik meg egy a meglévő épület használatra alkalmasságát javító, használati értékét, teljesítőképességét, üzembiztonságá t növelő építési, szerelési munka meghatározásában, hanem - és most hadd idézzem : “Korszerűsítésnek kell tekinteni a megújuló energiaforrások (napenergia, szél, geotermikus energia) alkalmazására, központi fűtő- és melegvízellátó berendezésnek az energi aracionalizálással, a levegőtisztaságvédelemmel összefüggő átalakítására vagy cseréjére vonatkozó, továbbá az épület energiahatékonyságát szolgáló épületszerkezeteken végzett építésiszerelési munkát is.” Tehát míg korábban, azt hiszem, hogy valamennyi ké pviselőtársunk fejében a korszerűsítés tulajdonképpen egy szokásos nagyfelújítást vizionált, e tekintetben azt hiszem, hogy a későbbiekben és netalántán a támogatási, az ilyen típusú korszerűsítési támogatási pályázati lehetőségeken, állami és nem állami t ámogatási lehetőségeken túl meghatározza azokat az elemeket, ami véleményem szerint valamennyi korszerűsítés esetén irányadó és mértékadó kell hogy legyen. Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, hogy a fenti kiemelések okán is, és tekintettel arra is, valóban a bizottságunk egyhangú támogatása okán is ezt a törvényjavaslatot jó szívvel és elfogadásra ajánlom a figyelmükbe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Pál Tibor úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. PÁL TIBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 2011. május 6án egy nagyon tartalmas szakmai tanácskozást tartottak a képviselői fehér házban. Szakemberek sora szólalt meg, nagyon jó javaslatok hangzottak el a társasházak és a szövetkezeti formában működő lakóházak mindennapjait segítendő. Valóban egy nagyon értékes tanácskozás volt. Sajnálatos, hogy a mostani előterje sztésben mindezekből a javaslatokból azt kell mondjam, hogy szinte semmi nem köszön vissza, pedig 2 millió emberről van szó, az ő mindennapjaikat befolyásoló törvényről. Ebből a 2 millióból közel 800 ezren Budapesten élnek. Ott, a tanácskozáson kiderült az is, hogy a pénzpiac számára is fontos a társasházak és a lakásszövetkezetek működése. Ezt is a szakmai előadásokon erősítették meg az ott felszólalók, ott is elhangzott, hogy 80100 milliárd forintos betéttel rendelkeznek a társasházi közösségek, tehát ők betétesek, és nem pedig a hitelfelvevők közé tartoznak. Ugyanígy az építőipar is komoly partnerre talál a társasházakban, fontos megrendelők a társasházak, a lakásszövetkezetek, munkát adnak a javítások és a felújítások alkalmával. Az építőipar számára - világossá vált - különösen nagy lendületet adott az elindított panelprogram, ahol az önkormányzati források is megmozdultak. Mindezekért, tehát látva a piacot, látva az építőipart, látva a szakmai szándékot, mindezekért nagyon sajnálatos, és magam nagyon s ajnálom, hogy a törvényalkotók nem mertek egy kicsit bátrabban hozzányúlni az előttünk lévő két törvényhez. A benyújtott módosítás alapvető célját hallottuk, hogy kicsit közelítsék egymáshoz a lakásszövetkezetekre és a társasházakra vonatkozó szabályozást. A társasházak és a lakásszövetkezetek között két lényeges különbség van, az egyik a tulajdonjogi helyzetről, a másik pedig a lakásszövetkezet jogi személyiségéről rendelkezik. Ha az időben egy kicsit visszanézünk, akkor tudjuk, hogy a társasházi működés k icsit kényszerműködés Magyarországon, hiszen a rendszerváltás után, amikor lehetőség nyílt arra, hogy a korábbi bérlők megvásárolják az
