Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - PÁL TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3500 önkormányzattól vagy a tanácstól bérelt lakásokat, akkor mivel nem volt más forma, a társasházi forma jött létre, ezt a formát alkalmazták igen sokan, több millió ember került bele ebben a működési rendszerbe. (18.40) Ennek a működési rendszernek a jövő szabályozása akkor még nem volt megfelelően kidolgozva. Azután ahogyan megyünk az időben előre, amikor megvásároltá k a lakásokat, akkor sokan azt gondolták, hogy megvették a saját lakásukat, ők most már tulajdonosok, innentől kezdve minden mást el lehet felejteni, és csak később szembesültek azzal a ténnyel, azzal a valósággal, hogy a lakásokon túl mást is megvásárolta k: megvásárolták a házhoz tartozó tetőt, tetőszerkezetet, padlást, pincét vagy éppen a közműveket, a távfűtési rendszert és egyéb más dolgokat. Ezt a tulajdonosok elég nehezen vették tudomásul, hosszú idő kellett, mire kialakult az a tudat a társasházi köz össégekben, hogy ezeknek a rendszereknek a karbantartása is az ő feladatuk. Azután nagyon sokan, rengeteg önkormányzat próbálkozott azzal, hogy a társasházakat segítse a felújításban, a működtetésben. Különböző pályázatok jelentek meg, önkormányzatok igen komoly összegekkel a társasházfelújításokat segítették, volt, aki visszatérítendő vagy éppen vissza nem térítendő kölcsönnel tette ezt meg. Ha ma akármelyik nagyvárosunkban, akár itt, Budapesten vagy Székesfehérváron, Szegeden, Győrben vagy Pécsen sétálun k, akkor lehet látni ennek a felújításnak az eredményeit. Az önkormányzati kezdeményezést később a már említett panelprogram egészítette ki. Ma, azt lehet mondani, igen szép eredmények vannak, és sok esetben nemcsak szépek a felújítások, hanem igen gazdasá gos eredményeket lehet elkönyvelni. A rezsiköltségekben, amelyek a panelházak többségében a legnagyobb összeget kiteszik, 4550 százalékos megtakarítást lehet elérni, tehát azt lehet mondani, hogy ez a program igen eredményes volt. Ez abból is látszik, hog y nagyon sok társasház pályázott erre a programra. Azt is lehetett látni, hogy amikor a tulajdonosok egyenként megvették a lakást, akkor azt gondolták, ők tulajdonosok, majd a saját lakásukat rendben tartják (Szatmáry Kristóf elhagyja az üléstermet.) , és e gy másfajta működést kellett elindítani, amit én nagyon szívesen elmondanék, ha a kormány képviselője visszajönne a terembe, de vélhetően őt nem érdekli ez a 2 millió ember, hogy velük mi van a társasházakban. Tehát meg kellett tanulniuk azt a működési for mát, hogy egymással beszélni kell, közösséget kell létrehozni a társasházakban, és ahhoz, hogy ez működjön, szükségük volt arra, hogy legyen egy közös képviselőjük, legyen olyan, aki az érdekeiket összeköti, megfogalmazza és megjeleníti, ő a társasházi köz ös képviselő. Ez a szakma az elmúlt években szépen fejlődött. (Szatmáry Kristóf visszajön az ülésterembe.) Rengeteg mindenhez kell értenie ma már egy közös képviselőnek, nem elég csak a pénzügyeket kezelnie, a műszaki ügyekhez is kell értenie, jogi végzett séggel kell bírnia, és természetesen a társasházban lakó tulajdonosok lelkével is kell foglalkoznia, hiszen az a dolga, hogy a közösséget összefogja, akár pályázatokra, felújításokra vagy valamilyen programra őket mozgósítsa. Tehát egy professzionális szak mává nőtte ki magát ez a tevékenység. Az előttünk lévő törvénymódosítás, a lakásszövetkezetek és a társasházak működése, az épületfenntartással kapcsolatos döntések, az együttélés szabályai, a közgyűlések szabályos megtartása tekintetében meglévő közös von ások megkívánják azt, hogy a vonatkozó törvényi szabályok között meglévő különbségeket a jogalkotó felszámolja, erre a bevezetőjében az államtitkár úr tett is utalást. A benyújtott módosítás új eleme, amit részletesen szabályoz az előterjesztő, az pedig a társasházakban elhelyezhető, közös területet figyelő kamera kihelyezésének a szabályozása. Határozottan mondom, szerintem ez egy jó dolog a törvényben, hogy magánterületet nem, a lakások ajtaját nem figyelheti, csak a közös területet lehet megfigyelni. Elő ször szeretnék néhány észrevételt tenni a két törvény szabályozására vonatkozóan, azután pedig olyan általános kérdésekről szólnék, amelyek régóta várnak megoldásra, és a mostani törvényjavaslatban sem lehet olvasni róluk. A módosítás 5. §ában az alapszab álymódosításról kétharmados többséggel rendelkezik a törvényjavaslat, de ezt csak a jelenlévőkre érti. Ez vélhetően
