Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - KUPCSOK LAJOS (Fidesz):
3486 A költségvetési csalás bűncselekményének kodifikálása azt célozza, hogy az eddigieknél hatékonyabban biztosíts a a költségvetési bevételeknek a költségvetésben való megjelenését. A szabályozás célja az is, hogy kiküszöbölje azt a diszkriminációt, ami az EK költségvetésvédelme és a magyar költségvetés védelme tekintetében megjelenik. Fontosnak tartjuk a büntetőjogi szabályok tudatformáló erejét. Tudatformáló erején keresztül lehet eredményes az a szigor, amely a költségvetéssel, adókkal, járulékokkal kapcsolatos visszaélések terén léphetne életbe. Magyarország sem anyagilag, sem erkölcsileg, sem jogilag nem tolerálha t egyetlen olyan visszaélést sem, amely kárt okozhat az ország büdzséjének, legyen szó akár adócsalásról, akár jövedékekkel való visszaélésről, csempészetről, áfacsalásról, munkáltatással összefüggő adócsalásról, jogosulatlan gazdasági előny megszerzéséről vagy éppen a szociális támogatás jogtalan megszerzéséről. A szociális jellegű juttatásokkal történő visszaélések körében a 20200 ezer forintig terjedő ügyek tartoznak, a 20 ezer forint alattiakat az új törvény sem minősítené bűncselekménynek. Az új tényá llással elsősorban a szociális, a foglalkoztatással, a munkanélküliséggel vagy a családdal kapcsolatos ellátások, juttatások megszerzése vagy megtartása érdekében elkövetett visszaélések büntetését, visszaszorítását célozza a javaslat. Az elkövetési magata rtás a tévedésbe ejtés, a tévedésben tartás vagy a valós tény elhallgatása. A visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással bűncselekmény tényállása a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget, ösztönzendő az elkövetőt az álta la okozott kár megtérítésére. A költségvetési csalás bűncselekmény jogi tárgya a közteherviselést, a közteherviselési kötelezettséget teljesítő embereknek a költségvetések prudens működéséhez fűződő érdeke, közvetlenül pedig maguk a költségvetések. A költs égvetési csalás alanya általános, a megtévesztő magatartás a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséghez kapcsolódik, vagy a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában kerül tanúsításra, feltéve, ha ez esetben az a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (17.40) A befizetési kötelezettségek nem korlátozódnak az adókra, az adó fogalma alá eső befizetési kötelezettségekre. Idetartoznak például a költségvetéssel szemben fennálló egyéb, egyoldalú bírságfizetési, továbbá szerződéses kö telezettségből származó befizetési kötelezettségnek csalárd módon történő semmibevétele, nem teljesítése, és ezzel vagyoni hátrány okozása. A tipikus elkövetési magatartások között megint a tévedésbe ejtés, tévedésben tartás vagy a valós tény elhallgatása vezet vagyoni hátrányhoz. A bűnszövetségben, üzletszerűen történő elkövetés súlyosbító körülmények, minősített esetek. A büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége mint kedvezmény a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetőkre nem lenne alk almazható. Esetüket kivéve a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány megfizetésében az elkövető összeghatártól függetlenül érdekelt, mert valamennyi értékhatár esetén a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt két évt ized, különösen az előző két kormányzati ciklus bebizonyította, hogy a költségvetés az átmenet legnagyobb vesztese. A magyar költségvetés védelme elképzelhetetlen a táppénzcsalások, a rokkantsági nyugdíjra elkövetett csalások, az áfacsalások, az adócsaláso k visszaszorítása, szankcionálása nélkül. A javaslat a visszaélési lehetőségek, a kiskapuk lezárását célozza. Nem kell jogásznak lennünk ahhoz, hogy emlékezetünkbe idézzük az elmúlt évek, évtizedek nyugateurópai adózási és költségvetésvédelmi gyakorlatár ól hallottakat, látottakat, olvasottakat. Az alacsony adókulcsokhoz következetes költségvetési politika társul, főként a költségvetés bevételi oldalánál. Ez Nyugaton természetes, hiszen korrekt közteherviselés nélkül nem lehet kiadásokat fedezni. Csak hite lből, az ország eladósításából, és ez a politika Magyarországon 2010ben már csúfosan megbukott. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
