Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - KUPCSOK LAJOS (Fidesz):
3485 tulajdonképpen ezt a jogosítványrendszert, folyamatba épített ellenőrzést kellene végiggondolni, nemcsak az államháztartásba tartozó költségvetési szerveknél, nemcsak a központi költségvetés területén, hanem a közszféra egészében, ide értve tehát, még e gyszer mondom, a közhasznú szervezeteket, közalapítványokat és gazdasági társaságokat is, mert ott is ugyanilyen problémák vannak. Ezek nélkül, pusztán a büntetőjog eszközeivel, azt gondolom, hogy nem elég hadakozni a széles körben jellemző korrupciós jele nségek ellen. Én tehát azt gondolom, hogy fontosak a büntetőjogi eszközök, ad absurdum ezek a szigorú szankciók, ezért is támogatja a Jobbik frakciója alapvetően a törvénymódosítást, a törvényjavaslatot. De azt gondolom, szakmai szempontból a kör szélesíté se, a közpénzek körének a teljes megrajzolása és az abban való érvényesítés, illetve az ellenőrzés szakmai elemeinek a beépítése is legalább ennyire fontos lenne. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr . Tisztelt Országgyűlés! Az írásban előre bejelentett felszólalások végéhez értünk, most normál időkeretben bejelentett felszólalások következnek. Megadom a szót Kupcsok Lajos képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoportjából. Öné a szó. KUPCSOK LAJOS (Fides z) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Európa jelenleg a költségvetési szigorítások, a takarékossági csomagok idejét éli, a csalások elleni küzdelem és az EU pénzügyi érdekeinek vé delme fontosabb, mint korábban bármikor, írta három hónappal ezelőtt Giovanni Kessler, az OLAF, az Európai Csalásellenes Hivatal új főigazgatója hivatalba lépésekor. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncsele kményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat a költségvetés védelmének minden eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonít, rögzítve azt is, hogy a védelem jelenlegi rendszere elavult. A Btk. büntetőjogi alapelvei közül a törvényesség elve két al apelv egybekapcsolódását jelenti. A nullum crimen sine lege azt jelenti, hogy senki nem vonható büntetőjogi felelősségre, csak olyan cselekmény miatt, amit az elkövetése előtt a törvény bűncselekményként szabályozott. A nulla poena sine lege elve pedig azt jelenti, hogy az elkövetővel szemben csak olyan hátrányos jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet a cselekvés elkövetésekor a törvény kilátásba helyezett. Az előttünk lévő törvényjavaslat mindkét büntetőjogi alapelvnek megfelel. A Btk. általános része a bűn cselekmény definíciójának meghatározásakor azt a cselekvést minősíti bűncselekménynek, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekvés az a tevékenység vagy mulasztás, amely az ország állam i, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti, veszélyezteti. A nemzeti együttműködés programja már egy éve rögzítette, hogy a magyarok gyökeres és alapvető változást akarnak az élet minden területén, a munka, az otthon , a család, az egészség mellett a rend is közös jövőnk tartóoszlopa. Az elmúlt nyolc év rossz és eredménytelen kormányzása adósságcsapdába hajtotta az országot, megrengette a költségvetési gazdálkodást, a legmagasabb szinten mutatott rossz példát a költség vetési adatok manipulálására, és nem utolsósorban lehetővé tette, hogy bűnszervezetek épüljenek be közpénzből fenntartott állami intézményekbe, vállalatokba, kiváltságosok, magánérdekek kezére juttatta az ország felemelkedésére szánt nemzeti forrásokat. A kormány a nemzeti együttműködés programjában nyilvánvalóvá tette, mert a választók ezt várták és ezt várják, a büntető törvénykönyv szigorítását.
