Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 9 (89. szám) - Scheiring Gábor (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “A 'túlzott védelemtől' a vadkapitalizmusig: miért a munkavállalókon veri le a kormány a saját tehetetlenségét?” címmel - SCHEIRING GÁBOR (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3013 SCHEIRING GÁBOR (LMP) : Kös zönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány retorikai szaltói ellenére egyre világosabb: a kabinet egy bukott szemlélet jegyében az eddigi legdurvább megszorításokat erőszakolja rá az emberekre. A legújabb húzásukkal, a hétvégi és túlórapótlék eltörlésével azok reményét veszik el a boldogulástól, akik eddig kemény munkával próbáltak meg egyről a kettőre jutni. Államtitkár Úr! Kérdezzen meg bármely, gazdaságpolitikával foglalkozó szakértőt vagy kutatót, hogy hogyan jellemezne egy olyan kormányzás t, amelynek legfőbb fegyvere a csak a leggazdagabbak számára egyértelműen előnyös egykulcsos adó, amely anélkül szünteti meg a társadalmi szolidaritás fenntartását szolgáló adójóváírást, hogy egy hasonló hatású, jobb eszközzel, például egy nullakulcsos sáv val helyettesítené, amely a közmunkaprogramok keretének megfelezésével lehetetlen helyzetbe hoz teljes régiókat, és amely a legújabb húzásával kisemmizné a munkavállalókat nehéz, gyakran hétvégi vagy éjjeli munkával megérdemelt túlóradíjukból. Segítek önne k: ez a bukott, BokrosKókaféle liberális modell, amelytől ma már mindenhol szabadulnának. Nem erről volt szó. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A Fidesz 1998 után most már másodszor verte át a választókat szociális í gérgetéssel, hogy aztán annál súlyosabb legyen, ahogy arcon csapják őket. A munkavállalókat nem lehet kifizetni a nemzeti együttműködés maszlagjával, amikor azt látják, hogy heti 60 órát kell dolgozniuk kevesebbért, amikor nem kapnak külön fizetséget az ün nepnapokon végzett munkáért, amikor balesetük láttán a munkáltató széttárhatja a kezét, amikor az üzemi tanács puszta lehetőséggé válik, és amikor minden ok nélkül bosszúból megválhatnak tőlük. A magyar választók tudni fogják, kinek köszönhetik az új munka törvénykönyvét, amely e szabályokat a jogrend részévé fogja tenni. Mindeközben a kormány túlzott védelemről beszél a munkavállalók esetében, és a Facebookon bohóckodva terelné el a figyelmet arról, ahogy Magyarország a Fidesz egyéves kormányzása alatt Eur ópa dolgozóellenes fellegvárává vált. Kérdezem ezért az államtitkár urat, hogy egyeztetteke az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkavállalói érdekképviseletekkel, és hány munkahelyet várnak annak a lehetőségétől, hogy mostantól gyakorlatilag indok lás nélkül lehet elküldeni a munkavállalókat. Várom a megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Válaszadásra megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. Öné a szó. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államti tkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt hadd idézzek néhány adatot! A Világbank Doing Businessfelmérése szerint, amely az országok vállalkozásbarát környezetét méri é s rangsorolja, a foglalkoztatás rugalmassága terén Magyarország a 84. helyen áll. Ez azt jelenti, hogy 83 országban a hazainál egyszerűbben, gyorsabban, kevesebb adminisztrációval és rugalmasabban lehet belépni a munkaerőpiacra, és nem a vadkapitalista ors zágok előznek meg minket, hanem például Dánia, amely a 10. helyen áll a rangsorban, ÚjZéland, amely a 14.en, az Egyesült Királyság, amely a 28.on vagy Ausztria, amely éppen az 50. helyen. A foglalkoztatás jelenlegi életidegen és rugalmatlan szabályozása nemcsak azt jelenti tehát, hogy a hazai vállalkozások hátrányba kerülnek a versenytársaikkal szemben, hanem azt is, hogy a hazai munkavállalók egy jelentős része a szürkegazdaságba vagy szürkefoglalkoztatásba szorul. Hadd idézzem Semjén András és Tóth Ist ván János “A válság lehetséges hatásai a be nem jelentett foglalkoztatásra” című tanulmányát, amely azt írja: “A rejtett foglalkoztatásban ténylegesen érintettek száma jelentősen meghaladhatja az egymilliót is.” Éppen ezért a kormányzat célja, hogy
