Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 27 (86. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - „Lakáshitelesek válságban: megoldások rövid és hosszú távon” címmel politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KAUFER VIRÁG (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SÓS TAMÁS (MSZP):
2600 terhelő teherviselő képesség figyelembevétele is az ügyfél által felvehető hi tel összegének csökkenését eredményezte. A devizahitelezés korábbi kiemelt szerepe megszűnt. Az euróalapú hitelezés vált meghatározóvá a nem forintalapú és nem jelzálogfedezetű termékek között; helyettük, mármint a devizaalapú hitelek helyett, rövid idő a latt a forinthitelek vették át. Az imént felvázolt jogi szabályozások csak átmeneti megoldásokat és csupán az adósok helyzetének javítását szolgálják, amelyeket a szocialistaszabad demokrata vezetés elmulasztott orvosolni, sok más egyéb tényező mellett. A z Orbánkormány azonban elkötelezett abban, hogy végleges megoldást eszközöljön közös erőfeszítéssel és felelősségvállalással mind a kormány, mind a bankszektor, mind az állampolgárok részéről. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok, szórvá nyos taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces reagálásra következik Kaufer Virág, az LMP képviselője. Öné a szó. KAUFER VIRÁG (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Lakáskrízisről, lakhatási krízisről és lakásszegénységről beszélünk. Szeretnék a fennmaradó két percünkben megemlékezni azokról az emberekről, akik nem devizahitel miatt kerülnek a lakhatási szegénység szélére. Tudjuk azt, hogy legalább 300 ezer ember él ma Magyarországon harmadik világbeli körülmények között, se folyóvíz, se villan y nincs a lakásukban. Azt is tudjuk, hogy ennek a duplája vagy a triplája azoknak a száma, akik rezsihátralék miatt az utcára kerülhetnek bármelyik nap. Róluk is mindenképpen meg kell emlékezni akkor, amikor a lakhatási szegénységről beszélünk. És ezeknek az embereknek jelentős része jövedelmének több mint 30 százalékát lakásának fenntartására költi. Ez az európai sztenderdek szerint energiaszegénységnek számít. Sajnos nem kerülhetem el azt, hogy itt megemlítsem, hogy a kormány eddig ezeknek az embereknek a z érdekében nem sokat tett, s amit tett, az pedig romboló hatással volt. Az önök alkotmányába nem került bele a lakhatáshoz való jog, annak ellenére, hogy ez társadalmi igény lett volna. A moratórium meghosszabbításánál a rezsihátralékosokat kifelejtették, és a villamosenergiatörvényben a 90 napos fizetési határidőt 60ra csökkentették. Ezek mind olyan lépések, amelyek a lakhatási szegénységben élők, de a nem devizahitelesek helyzetét tovább rontják. Én azt kérem képviselőtársaimtól és a kormánytól, hogy a kkor, amikor a családok meleg otthonhoz való jogáról beszélünk, akkor emlékezzünk meg ezekről az emberekről is, és a lakhatási szegénységről átfogóan, holisztikusan gondolkodjunk, és segítsünk azoknak az embereknek is sürgős lépésekkel, akik nem a devizahi tel miatt kerültek a hajléktalanság szélére. Köszönöm szépen. (Taps az LMP, szórványos taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén kétperces felszólalásra következik Sós Tamás, az MSZP képviselője. DR. SÓS TAMÁS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház ! Egyetlenegy kérdést szeretnék szóba hozni a két percben, a magáncsőd intézménye mellett szeretnék érvelni. Az látszik, hogy több más eszközzel együtt lehetne ezt használni. És ha jól figyelem a vitában, az alapelvekkel valójában szinte mindenki egyetért. Ugyanis arról beszélünk, hogy az adós fizessen, de mégse lehetetlenüljön el. Rendkívül fontos lenne ebben a kérdésben az, hogy szabályozott adósságrendezési eljárás történjen. Erre irányult számos javaslatunk. Fontos lenne, hogy az adós tudjon lakni, tudj on étkezni, tudjon ruházkodni. Minden más esetben, hogyha ez nem szabályozott keretekben történik, akkor a pénzintézet diktál, az adós pedig elszenvedi az intézkedéseket. Úgy gondolom, hogy nem ezt akarjuk.
