Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 18 (84. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
2423 Igen, az is előfordulhat, hogy adott esetben Budapesten, nagyvárosokban egy olyan összetartó, fegyelmezett külföldi ko lónia jön létre, részben van, és ha figyelembe vesszük az önkormányzati választásokon a magyar választóknak azt a fásultságát, ami a szerény részvételi arányt jelenti, ez azt eredményezheti, hogy egy városban vagy Budapesten egy fegyelmezett, nem magyar ál lampolgárságú kolónia fogja adni adott esetben a polgármestert. De talán ennél még súlyosabb érvnek tekintem, egy önkormányzatban működő polgármesternek a magyar állampolgár kötelezettségeivel kell rendelkeznie. Tehát ebben az esetben egy önkormányzat veze tőjeként, egy közösség első képviselőjeként jelenik meg egy olyan személy, akit a magyar állampolgárság és az ehhez tartozó kötelmek nem érintenek. Ezt nagyon súlyosnak tartjuk, és erről külön szavazást is kérünk. (Az elnöki széket Kövér László, az Országg yűlés elnöke foglalja el.) A 19. ajánlási pont arról szól, hogy amennyiben a helyi önkormányzat nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, elmulasztja, ezt megállapítják, majd a bíróság is megállapítja, meghatároz egy időpontot, é s addig sem tesz ennek eleget, nos, akkor a fővárosi vagy megyei kormányhivatal vezetője alkotja meg azt a rendeletet. Hát azért, úgy gondoltam, eddig nem jutunk el, hogy ezek a hivatalok jogalkotók legyenek. A megoldás teljesen világos lenne. Ha idáig elj ut egy önkormányzat, hogy bíróság által is kimondott módon nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, akkor ott olyan ellentmondás áll fenn, olyan patthelyzet, hogy akkor kezdeményezni kell ennek az önkormányzatnak a feloszlatását. Önök nagyonnagyon félnek az ilyen megoldásoktól, pedig ez törvényes, látjuk Esztergom esetében is. A 2122. ajánlási pont részleteibe illesztik be az 50 százalékos szabályt, vagyis azokat a költségvetési feltételeket, amelyek ahhoz kötődnek, hogy az államadósság a bruttó nemzeti jövedelem 50 százaléka alá kerüljön majd. Nos, erről az egész témáról azt tudom elmondani, hogy van egy felismerés. Az önök kormánya, a miniszterelnök is felismerte, hogy az államadósság rendkívüli terhe a magyar gazdaság kibontakozásának és egyben a magya r társadalmi kérdések megoldásának fő gátja. Csak az az eszköz, amit használ, nem elsődlegesen egy kommunikációs célt szolgálva bekerül az alkotmányba, és állandóan azt halljuk, hogy most már egyenesben vagyunk, hiszen az alkotmányba foglaltuk. Azért az 50 százalékot még elég sokára érjük el, és a 6. pontban ott van a világos felmentés, ha a nemzetgazdaság olyan zavarairól van szó, akkor ezt nem kell alkalmazni. Tehát teljesen világos, hogy nem ez az alkotmányba foglalt néhány pont jelenti a megoldást. Egy olyan gazdaságpolitikai rendszer a megoldás, amely valóban a hazai vállalkozásokat támogatja, és az idejött külföldi cégeket a közteherviselébe bevonja. Még egy kérdés: önök a rendkívüli államadósságnál joggal mutogatnak az itt nem lévőkre, hogy mennyit ha lmoztak fel ez alatt a 8 év alatt. De hadd mondjam el, az első Orbánkormány idején is volt egy év, amikor 2000 milliárd akkori forintot tett ki az államadósság szolgálata, amiből 1200 milliárd kamat volt. Nem az önök bűne volt, de ha ezt figyelembe vesszü k, akkor látjuk, hogy igen, ez a Kádárrendszerben fölvett, ránk kényszerített adósság többszörös visszafizetéseiből és újrafinanszírozásából fakad. És ha önök ezzel szembenéznének, akkor azt kéne mondani, van jogalapja annak, hogy az adósságszolgálat kérd ésében ugyanúgy merjünk a nemzetközi szervezeteknél kezdeményezni lépéseket, mint ahogy azt sikerrel megtette annak idején Lengyelország és Bulgária, mert a Széll Kálmánterv megszorításából nem tudjuk kinőni azt az adósságot. Nem az alkotmány az a hely, a hol ezt meg kell oldani. A 26. módosító indítvány 17. alpontjában eredetileg az szerepelt, hogy minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének, gazdaságban való részvételének megfelelően hozzájárul közös szükségletek fed ezéséhez. Mit jelent ez? A közteherviselés kimondása természetesen törvény alapján létrehozott jogalanyokra is vonatkozik. Most ezt kiveszik, és csak arról beszélnek, hogy mindenki járuljon hozzá. Úgy gondolom, hogy amikor valaki az eredeti szövegben végig gondolta, hogy a minden ember mellé ezeket a jogalanyokat is oda kell tenni,
