Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 11 (83. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. SCHMITT PÁL köztársasági elnök:
2283 Auschwitzba vezetett. A kir ekesztés és a jogfosztás nemcsak az egyént fenyegeti, hanem veszélyt jelent a társadalomra is, megfojtja, ellehetetleníti a demokráciát, szétszakítja a nemzetet. Tíz esztendővel ezelőtt született határozatunk zárómondatát idézem: “A magyar holokauszt emlék napján a Magyar Országgyűlés a magyar nemzet nevében mély részvéttel hajt fejet a vészkorszak áldozatai és sokat szenvedett túlélői előtt.” Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmitt Pál köztársasági elnök úr, az alkotmányozásról. Elnök úr, tisztelettel felkérem felszólalásának megtartására. (Dr. Schmitt Pál a szónoki emelvényre lép.) DR. SCHMITT PÁL köztársasági elnök : Tisztelt Házelnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Hölgyeim és Uraim! Minden nemzetnek szüksége van arra, hogy legyenek kapaszkodói, olyan jogi, szellemi, kulturális alapértékei, amelyekhez nemzedékeken át ragaszkodik, amelyekkel l e tudja írni a maga helyét és szerepét a világban. Sajnálatos módon a közeli napok híradásai azt mutatják, hogy akadnak, akik ezt tagadják: tagadják a nemzet jogát, hogy meghatározza a saját életének kereteit, tagadják, hogy lennének megkérdőjelezhetetlen, minden magyar által vállalható értékek, támadnak mindent, ami egységbe szólít, ami távlatos és fennkölt. Történelmi tapasztalat azonban, hogy a kétkedők nem újítanak meg nemzeteket, nem csinálnak forradalmat, nem visznek végbe nagyszabású vállalkozásokat, és nem marad utánuk semmi, csak az értéktagadás egyre halkuló hangja. Aki tenni akar valamit, annak kell hogy legyen elképzelése a jövőről. Még a gazdaság is így működik: csak a messzebbre gondolkodók maradnak versenyben. Magyarországnak szüksége van arra , hogy húsz esztendővel a rendszerváltás után éljen a történelmi lehetőséggel, és a társadalomban érezhető elvárásnak megfelelve megalkossa új alaptörvényét, szinte utolsóként a volt szocialista országok között. A hatályos magyar alkotmány évszámát tekintv e az 1949es esztendő bélyegét viseli magán, egy olyan évét, amely karnyújtásra volt a Közös Piac megteremtéséről, az Európagondolat kimondásától. Ugyanebben az esztendőben a magyarországi kommunista hatalom koncepciós perekkel iratkozik ki Európából, a s zovjet érdekszférába való évtizedes betagozódása által elveszti függetlenségét. Elzártak minket a közösségtől, amelyhez hagyományainkkal mindig is tartoztunk. Ezért fontosnak és üzenetértékűnek érzem, hogy Magyarország Alaptörvénye ezentúl azt az évszámot viselheti, amikor a történelem egyfajta elégtételeként először tölthetjük be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Sajnálatosnak tartom, hogy a képviselők közül néhányan távol maradtak (Közbeszólás az MSZP soraiból: Sokan!) az alkotmányozás folyamatától, é s e Ház falain kívülről akarják megmondani, hogy mit szeretnének látni a készülő alaptörvényben. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Minden küzdelemnek megvan a maga rendelt ideje és helye. A verseny után vagy a páston kívülről se nki sem lehet győztes. Önöknek mint képviselőknek itt és most kell megküzdeniük igazukért, a Parlament falai között. Arra kérem tisztelettel mindannyiukat, hogy tiszteljék meg országunk lakosságát azzal, hogy esküjükhöz híven az önökre testált népakaratot felelősséggel birtokolják. Őszintén bízom benne, ha előbb nem is, de a részleteket szabályozó sarkalatos törvényeknek már mindannyian társalkotói lesznek, és ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő nemzedékek sorsát meghatározó keret majd megteljen igazi ta rtalommal, hiszen bármekkora is egy kormánypárti többség, az előkészítő vitákban minden érv, minden hozzászólás egyenértékű, minden jó gondolat a közös építmény sarokkövévé
