Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 11 (83. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából - ELNÖK (Kövér László):
2282 RÉPÁSSY RÓBERT államtitkár, DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter és HALÁSZ JÁNOS államtitkár, DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter. Az ülés megnyitása Az Ország gyűlés tavaszi ülésszakának 20. ülésnapja 2011. április 11én, hétfőn (13.11 óra - Elnök: Kövér László Jegyzők: Móring József Attila és Göndör István) ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem az ülésteremben Schmitt Pál köztársasági elnök urat. (Taps. - Dr. Schmitt Pál felállva köszöni meg a tapsot.) Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat. (Az LMPs képviselők felnyitott laptopján a következő felirat o lvasható: “Tüntetés április 17.”) Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 20. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Göndör István jegyzők lesznek a segítségemre. Megemléke zés a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Ház! 2001 óta minden évben április 16án megemlékezünk a holokauszt magyar áldozatairól. 1944ben ezen a napon lépett hatályba az a kormá nyrendelet, amely előírta a zsidók vagyonának bejelentését és zár alá vételét. Ezt követően Kárpátalján és ÉszakkeletMagyarországon 13 nagyobb gettót és bevagonírozási központot alakítottak ki, és az elkövetkező hónapokban országszerte megkezdődött a magy ar zsidóság gettókba kényszerítése. 1944ben és 1945ben közel 600 ezer magyarországi zsidó, roma és politikai üldözött esett áldozatul a tervszerű népirtásnak; csak Auschwitzban a magyarországi zsidó deportáltak közül mintegy 350 ezer honfitársunk vesztet te életét. A holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája. Amikor a tragédia bekövetkezett, a nemzet és a társadalom már védtelen volt. Évekkel korábban törvények sora rekesztette ki a nemzetből és a magyarságból zsidó honfitársainkat, ellehetetlenítve éle tüket; hátrányosan megkülönböztették őket, emberi jogaikat és méltóságukat eltaposták. A deportálásukra az ország német megszállása után került sor, a magyar közigazgatási szervezet közreműködésével, a hazai közvélemény többségének bénultságával vagy éppen közönyével kísérve. Az emléknap: figyelmeztetés és emlékezés. Megemlékezünk az áldozatokról, és gondolunk a túlélőkre és leszármazottaikra is, akik máig lelkükben hordozzák e korszak borzalmait. Megemlékezünk azokról is, akik életük kockáztatásával mentet ték, menekítették üldözött honfitársaikat. És figyelmeztetjük magunkat, polgártársainkat arra: minden körülmények között elfogadhatatlan, hogy embereket vallásuk, fajuk, származásuk, bőrszínűk, nemzetiségük, anyanyelvük miatt megkülönböztessenek, elpusztít sanak. Figyelmeztetünk kell magunkat, hétköznapi szegregációval, verbális erőszakkal is ráléphetünk arra az útra, amelyről olykor nem könnyű felismerni, hogy rossz irányba vezet, amelyről nehéz visszafordulni, és amely a múltban
