Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
227 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végéhez értünk. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a rendelkez ésre álló időkeretben. Felszólalásra következik Varga István képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. (12.50) DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Valóban történ elmi pillanatban vagyunk itt az ország Házában, a zászló és a történelmi címerek között, és mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi nemzeti kormánynak törvényes felhatalmazása van arra, hogy a XXI. századi magyar alkotmányt megalkossa. Minden feltétel adott, ezt várják tőlünk a választópolgárok, és ezt várja tőlünk a magyar közvélemény, ezt várják tőlünk a határon túl élő magyar honfitársaink, ezt várják tőlünk azok a magyarok, akik New Yorkban, Kanadában, Jeruzsálemben vagy DélAfrikában élnek. Ezt a feladato t kell az elkövetkezendő napokban teljesíteni. A mi 1100 esztendős, sokszor tragikus, de mindenképpen hősi történelmünknek páratlan gazdag tára van. És mielőtt mondandómat elkezdeném, szeretném önöket emlékeztetni - bizonyára mindenki tudja , hogy 1833ba n ezen a napon Márai Sándor szülővárosában, Kassán bemutatták először a Bánk bánt. Ehhez kapcsolódik természetesen a már korábban elmondott és talán egy kicsit a történeti alkotmányra is utaló eszmefuttatásom, hogy amikor a harmadik nemzeti kormány miniszt erelnöke, Orbán Viktor letette az esküt, ez az Aranybulla 1222es kihirdetésének napja volt. A Bánk bán és az Aranybulla - mindenki tudja - valami módon kapcsolódik egymáshoz. De ez az alkotmányozás nemcsak a mai napról szól, hanem a következő napról is. É s engedjék meg nekem, hogy ebben a Házban emlékeztessem önöket arra, hogy 1867. február 17én a következő hangzott el: “A magyar országgyűlésnek komoly, higgadt és ünnepélyes kijelentéseivel szemközt, kell hogy aggodalmaink megszűnjenek, minélfogva örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy Magyarország alkotmányát helyreállítsuk, s e czélból a magyar felelős miniszteri kormányt megalakítsuk. E szilárd eltökélésünk zálogáúl kedvelt hívünket nagyságos és tekintetes Csikszentkirályi és Krasznahorkai gr. Andrássy Gyulát egyúttal miniszterelnökül kinevezzük.” Nyilvánvaló, hogy Ferenc József volt. És Andrássy Gyula, azt hiszem, emlékeztethet bennünket, képviselőtársaim, arra, hogy kik ültek ebben a Házban az elmúlt száz esztendőben: gróf széki Teleki Pál, Imrédy Béla , Bárdossy László, Antall József. És milyen külügyminisztereink voltak! Engedjék, hogy a történelmi okfejtést egy keserű dologgal is hadd egészítsem ki, nevezetesen, hogy volt az utolsó magyar király koronázásának egy híres külügyminisztere, Bá nffy gróf, akinek a híres trilógiája is eszembe jut és zakatol bennem: Megszámláltattál…, És híjjával találtattál, Darabokra szaggattatol. Ez is tanulsága ennek a napnak és ennek az alkotmányozásnak. Kedves Képviselőtársaim! Mindössze három dologgal szeret nék foglalkozni felszólalásom keretében. Egyrészt arról szeretnék beszélni, amiről Schiffer képviselő úr is beszélt, illetve minden, a joghoz, az alkotmányhoz értő vagy nem értő jogtudós és guru, szakember és nem szakember, nevezetesen: kelle Magyarország nak alkotmány vagy nem, vane alkotmányozási kényszer, vagy ahogy egy professzor sokkal szebben fogalmazott, vane alkotmányozási szükséghelyzet Magyarországon? Azt gondolom, hogy nem csak arról kellene szónokolni és beszélni, hogy az a mostani toldozgatot tfoltozgatott alkotmányunk, amely az 1949es számot viseli, az valóban egy rossz és eltűnőfélben lévő kommunista diktatúrára emlékeztet, és nyilvánvaló, hogy tartozunk annyival az utókornak és magunknak is, hogy ezt a gyalázatos számot végre eltöröljük. D e nem csak arról van szó, hogy milyen számot visel ez az alkotmány, mert hosszú polémiákat folytattak vagy folytatnak alkotmányjogászok, beleértve az általam egyébként nagyon tisztelt Sólyom Lászlót is, hogy kelle, lehete, szükségese új alkotmány. Azt g ondolom, hogy a vitában eddig elhangzottak és az érvek
