Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
222 vagy sem, amennyiben részt vesz, akkor melyik gombo t nyomja meg, számunkra az alkotmányosság eszméje az elsődleges. Tehát amennyiben - hiszen erre önöknek legális eszközük van, lehetőségük van - önök itt alkotmányt alkotnak idén áprilisban, ahogyan ezt közölték, természetesen mi a mindenkor hatályos alkotm ányt és annak szellemét kívánjuk tiszteletben tartani, és erre fogunk inteni minden választópolgárt is, ugyanúgy, ahogyan ezt az elmúlt hónapokban önökön is számon kértük, amikor álláspontunk szerint nem tisztelték a hatályos alkotmány betűjét és szellemét . Tisztelt Képviselőtársaim! Azért állítom, hogy nem különösebben érdekes ez a vita közöttünk, bár létező vita, hogy vane Magyarországon ma alkotmányozási kényszer vagy sem, hiszen a helyzetértékelés tekintetében, azt gondolom, több ponton egyetértünk. Va ló igaz, hogy a magyar demokrácia, a Harmadik Köztársaság nagyon hamar komoly legitimációs kihívásokkal kellett hogy szembenézzen. A '8990es alkotmányozás eredménye nagyon hamar súlyos legitimációs kihívásokkal kellett hogy szembenézzen, és ez független volt attól, hogy egyébként akár a Nemzeti Kerekasztal, akár a '90es alkotmányozás, amelyben az önök képviselőcsoportjaiban ülők közül számosan, Orbán Viktor miniszterelnök úr, Kövér házelnök úr vagy éppen Salamon képviselőtársam, részt vettek, milyen minő ségű alkotmányt adtak ennek a nemzetnek. Hiszen ez egy új alkotmány volt, számozásában tükrözte a múltat, preambulumában tükrözte az ideiglenességet, de a hatályos alkotmány egy jogállami alkotmány. Mégis súlyos legitimációs kihívásokkal kellett szembenézn i, hiszen a magyar választópolgárok 1990 után okkal tekintették úgy, hogy a '8990es alkotmányozás nem más, mint az elitek paktuma. Ez ugyanakkor pontosan akkor, ha önök úgy gondolják, hogy ma Magyarországon alkotmányos szükségesség vagy alkotmányozási ké nyszer van, egy intő jel azok számára, akik ma alkotmányt kívánnak alkotni. Szeretném önök elé idézni John Rawlsnak a gondolatait az alkotmány legitimációjáról. Rawls azt írja: “Az egyenlő szabadság elve az alkotmány meghatározásának politikai eljárására a lkalmazva az egyenlő részvétel elveként azonosítható. Ezen elv megköveteli, hogy valamennyi állampolgár egyenlő joggal vehessen részt a törvények alapjául szolgáló alkotmányozási eljárásban, s formálhassa annak végeredményét.” Éppen ezért szeretném jelezni , hogy ma sem az az igazi kérdés, hogy az LMP részt vesze az alkotmányozási eljárásban. Az az igazi kérdés, és ez volt az igazi kérdés, amiért itt ülünk, 198990ben is, hogy az emberek részt vehetneke az alkotmányozásban. Pontosan ez a tanulsága 198990nek, hogy időtálló alaptörvényt, olyan alaptörvényt, amellyel kapcsolatban a politikai széljárást követve nem merülnek föl újabb és újabb legitimációs kihívások, akkor lehet alkotni, ha amögött nem pusztán egy matematikai többség, akár kétharmados, akár m ás minőségű matematikai többség van, hanem egy sokkal szélesebb nemzeti konszenzus. Fontos szerintem ebben a pillanatban azért azt is rögzíteni, hogy függetlenül attól, hogy mit gondolunk a '8990es alkotmányozás legitimációs hátteréről, függetlenül attól , hogy mit gondolunk az elmúlt 20 év eredményeiről és tehertételeiről, a '8990es alkotmányozásnak fontos, időtálló és megőrzésre való produktumai vannak. Köszönet azoknak, akik ebben egyébként részt vettek. A '89es jogállami fordulat teremtette meg Magy arországon a hatalommegosztáson és a versengő többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokráciát. A '89es jogállami berendezkedés vezette be a magyar közjogi szerkezetbe a fékek és ellensúlyok rendszerét. '8990ben létrejött egy olyan jogállami berende zkedés, amely, csatlakozva ahhoz, amit imént Tarnai képviselőtársam is elmondott, az emberi élet és az emberi méltóság védelmét tekinti az egész alkotmányos berendezkedés erkölcsi fundamentumának. Ezek olyan alapok, amiket meg kell őriznünk, olyan keretek, amelyek közül kilépni nem szabad. És nem szabad olyan látszatokat sem tenni, hogy egy új választás, egy új, demokratikus választás, egy olyan demokratikus választás folytán, amely egyébként ezen az alkotmányos rendszeren mehetett egyáltalán végbe, most va lami új rendszer épül ki, most mintha kilépnénk a '8990es jogállami keretek közül. (12.30)