Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik):
2183 elsősorban a közoktatásban tanítani, akkor olyan lehetőségeket nyitunk meg, amelyeknek beláthatatlan következményei vannak. Ezért hozzá kell tennünk azt a kité telt, amit sok más esetben is megtettünk, hogy “a tanítás szabadsága a törvényi keretek között”. Feltétlenül fontosnak tartjuk ennek a módosításnak az elfogadását; a finomítás érdekében elképzelhető, hogy csatlakozó módosítóval egészítjük ki. Végül még eng edjenek meg egy gondolatot, hiszen szerepel sokak javaslatára a környezetvédelem kérdése újból és újból, és ez egy új elem: aki a környezetben kárt okoz, köteles helyreállítani és a helyreállítás költségeit viselni. Azt gondolom, hogy ez valamelyest vissza tartó erő lesz a károkozók részére. Még egy utolsó gondolat, a 73. pont… Bocsánat! (Lapoz a papírjai között.) Azt gondolom, a többi kérdést meghagyom a kollégáimnak. Még egyszer, befejezésképpen: ezek a módosítások az alkotmány szövegének finomítását, az ú j szempontok bevitelét jelentették, és reményeink szerint ez a néhány módosító javaslat is, amit kiemeltem, azt fogja szolgálni, hogy egy mindenki által elfogadható alkotmánynak leszünk a birtokában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Most ugyancsak rendes felszólalásra Zakó László képviselő úrnak adok szót, a Jobbik képviselőcsoportjából. Képviselő úr, parancsoljon! Öné a szó. ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Egy kicsit váratlanul ért, mert sokadikként láttam magam felírva, de nem baj, köszönöm a lehetőséget. Apáti István képviselőtársammal adtunk be egy módosító javaslatot, amelynek az ajánlási száma a 32., a halálbüntetés alaptörvényben való rögzítéséről szól. (12.30) Szeretném elmondani, hogy tudom a hivatalos választ az önök részéről: az Európai Unióban a halálbüntetés tilos. Ugyanakkor az önök miniszterelnöke a napirend előtti felszólalásában azt mondta, felírtam szó szerint: “Sikeres minták keresése sosem ju ttatott el a sikerhez. Mi nem az EUban hiszünk, mi Magyarországban hiszünk.” Ennek a felvetésével szeretném kezdeni az érvelésemet is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, amely gondolkodásra készteti az embert, me rt egy jogi, etikai, teológiai és társadalmi kérdést ölel fel önmagában. Az elrettentés példáját hoznám fel elsősorban, amely már önmagában elegendő lehetne ahhoz, hogy átgondoljuk a kérdést. Egy tanulmány szerint egy halálos ítélet az Egyesült Államokban 74 gyilkosságot előz meg. Nem kívánok ilyen aránypárokat felállítani az Egyesült Államok és Magyarország között, viszont ha ezt lefordítanánk magyar nyelvre, akkor azt mondanám, hogy ha csak egy vagy két emberélet menthető meg ezáltal, akkor már semmilyen pénzben ki nem fejezhető ez az érték. Ha már a pénznél tartunk: egy négy alapműveletes számológép elegendő ahhoz, hogy kiszámoljuk, egy életfogytiglanra ítélt rab mennyibe kerül a magyar államnak. Én harminc évet szoroztam fel 365 nappal és napi 10 ezer fo rintos költséget - 100 millió forintnál többre jön ki ez az összeg. Százmillió forint! Sajnos, valóban nem anyagi oldalról kellene megközelíteni ezt a kérdést, de ne felejtsük el, hogy ez a 100 millió forint az önök és a mi adóforintjainkból van. Ha az áld ozatok hozzátartozói, akiknek az élete törik ketté egy családban történt tragikus esemény folytán, ennek csak egy töredékét kapnák meg, ha más módon nem is, de egzisztenciális módon valamilyen kártérítést kaphatnának. A rend pártján vagyunk, a rendnek pedi g minden körülmények között érvényesülni kell. Egy olyan gyilkos, aki gyilkosság minősített formájával követi el a cselekményét, tehát előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, sok ember életét veszélyeztetv e, hivatalos személy ellen, 14 év alatti sérelmére, visszaesőként, ha ilyen halmazati körülmények között követi el a gyilkosságot, akkor megkérdezem, hogy a 2030 év utáni
