Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
2164 Amikor a magyar zene intézményrendszerét tanulmányozzuk, az alapozásnál ugyancsak találkozunk Liszt Ferenc nevével. Jótékonysági koncertjei bevét eléből alapították ugyanis a Nemzeti Zenedét, a mai Bartók Konzervatóriumot. 1875ben Trefort Ágoston megalapította a Zeneakadémiát, ennek első elnökévé Liszt Ferencet, igazgatójává pedig Erkel Ferencet nevezte ki. Igaz, Liszt gyengén beszélte hazája nyelv ét, de ez abban az időben nem volt meglepő. Mindannyian tudnánk hasonló példát hozni a XIX. századból. Nem összehasonlításképpen, de gondoljunk Széchenyire, aki franciául és németül írta saját naplóját, és mégis, akinek magyarságához, elkötelezettségéhez nem fér kétségünk. Persze, a liszti örökség önmagában is kivételes, pláne, ha annak európai zenei és nem utolsósorban magyar zenei hatását is figyelembe vesszük. Mármár misztikus Liszt és Bartók zenéjének kapcsolódása. Nyilvánvaló példa erre Bartók Allegr o barbarója, amit úgy komponált, hogy nem hallhatta az akkor még csak kéziratos formában létező Lisztművet, a Csárdás macabret. A két zenemű a laikus számára is egyértelmű rokonságot mutat. Bartók, akinek zenéjét már népzenekutatások ihlették és alapoztá k, maga is Liszt zenei örökösének vallotta magát, akadémiai székfoglalóját is Liszt Ferenc életművének szentelte. 2011. róla is kell hogy szóljon. Miközben Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, ne feledkezzünk meg arról, hogy Bartók Béla 130 éve született. Szellemi örökségünk tehát nemcsak hogy gazdag, de csodálatos összefüggéseket rejt fejezetein belül is. És hogy még valakit ideidézzek eme impozáns körbe, engedjék meg, hogy e rövid értekezést Vörösmarty soraival zá rjam. Liszt Ferenchez írott versének egy részletével egyúttal az alkotmányozás felelősségére is visszautalok - most a magyar nemzet szellemi öröksége és Magyarország jövője a tét : “Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban / őseink is megmozdúljanak, / és az unokákba a halhatatlan / lelkeikkel visszaszálljanak. / Hozva áldást a magyar hazára, / szégyent, átkot áruló fiára.” Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (11.10) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, kép viselő úr. A kormány nevében Halász János államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselő Úr! Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója nemcsak Magyarországon, de az egész világon a klasszikus zene kiemelt ünnepe. Szerencsés egybeesés, hogy hazánk ugyanebben az évben, 2011 első felében tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, ezzel lehetőséget kínálva arra, hogy Európaszerte bemutassuk Liszt Ferenc munkásságát és általa is vállalt magyarságát. Az UNESCO a Magyar UNESCO Bizottság javaslatára a 2011es kettős Lisztévfordulót beemelte a világ legjelentősebb személyiségei előtt tisztelgő kiemelt évfordulós programok sorába. A magyar kezdeményezést írásban támogatta Franciaország, Németország, Olaszország és Szlovákia UNESCO nemzeti bizottsága. A Lisztemlékév kiváló lehetőség arra, hogy a magát magyarnak vall ó virtuóz, Liszt Ferenc zenéjén keresztül Magyarországot és a magyar kultúrát nemcsak hazánkban, de Európa- és világszerte láthatóvá, hallhatóvá tegyük. A nemzeti együttműködés kormánya az 1256/2010. számú kormányhatározatban nyilvánította a 2011es Lisztévet nemzeti emlékévvé. A kormány biztosítja a tervezett programok megvalósításához szükséges forrást, 500 millió forintot. A jubileumi emlékév programjainak előkészítése időben megkezdődött az arra kijelölt intézményekben. Az évfordulós rendezvények fő ko ordinátora a Hungarofest Nonprofit Kft. Klassz Zenei Irodája, együttműködve a Balassi Intézettel és a minisztériummal.
