Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Jakab István): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
216 Köszönöm a szót, elnök úr. Én engedélyt ké rek, hogy a helyemről mondhassam el a felszólalásomat. Tisztelt Országgyűlés! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy parlamenti képviselői pályafutásom során második ízben lehetek tagja alkotmányelőkészítő bizottságnak. Az elsőnek 1994 és 1998 között voltam a tagja, s azért, mert a teremben elég kevés képviselő van, aki annak idején ennek a bizottságnak a tagja lehetett, egykét dolgot szeretnék elmondani a tisztelt Ház előtt. Az egyik leglényegesebb talán az, hogy emlékezetem szerint ugyan egy paritás os bizottság volt az akkori alkotmányelőkészítő bizottság, de a képviselőcsoportok delegáltjait annyi szavazati jog illette meg, ahány tagú frakció állt a hátuk mögött. Ez egy nagyon lényeges kérdés. Az alkotmányelőkészítésnél volt egy olyan szabály, hog y egyáltalán, a bizottság csak olyan indítványról szavazott, amelynek a támogatása az országgyűlési képviselők legalább kétharmadát kitette. Ebből nem nagy munka kiszámolni, s egyetlen képviselő előtt sem volt vitás, hogy érdemben csak olyan kérdés kerülhe tett az akkori alkotmányelőkészítő bizottság elé, amelyet akkor a Szocialista Párt támogatott, merthogy a Szocialista Párt képviselőcsoportja a Ház tagjainak az 50 százalékát meghaladta, tehát ehhez a minősített többséghez nem volt más lehetőség. Ez egy n agyon fontos kérdés akkor, amikor itt az alkotmányelőkészítéssel kapcsolatban különböző elfogadási és különböző egyéb szavazati arányokat mondunk, hogy ilyen körülmények között kezdtük el a munkát. S hadd mondjam el, hogy annak ellenére, hogy a négy ellen zéki párt akkor gyakorlatilag 27 százalékkal rendelkezett az Országgyűlésben, ez a 27 százalékot kitevő ellenzék teljes munkabírásával végig részt vett az alkotmányozásban. Részt vettünk az alkotmányozásban akkor is, amikor a számunkra sarkalatos kérdések a hatalmi túlsúly folytán nem érvényesülhettek. Akkor erősebb volt a képviselői eskünk, mint a hiúság, és nem dobtuk vissza a gyeplőt egyszerűen azzal, hogy ha a 27 indítványunkból csak hármat fogadnak el, akkor nem veszünk részt a munkában. Mi úgy vettünk részt a munkában, hogy emlékeim szerint egyetlen indítványunkat sem fogadták el. Ebből természetesen következik az is, hogy nem az ellenzéki magatartás hiúsította meg azt, hogy 1994 és 1998 között a Magyar Országgyűlés nem alkothatta meg az alkotmányát, h anem az hiúsította meg, hogy a szocialista képviselőcsoport két táborra oszlott, s így annak ellenére nem született meg a magyar alkotmány, hogy a kormánykoalíciónak 72 százalékos többsége volt. Akkor természetesen egyáltalán nem volt vitás az a kérdés, ho gy időszerűe alkotmányt elfogadni vagy nem időszerű, vane alkotmányozási kényszer vagy nincs, mert az 1989es legutóbbi preambulum - amit egyszer már szeretnék a jegyzőkönyv kedvéért szó szerint ismertetni - úgy szól, hogy “A többpártrendszert, a parlame nti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új alkotmányának elfogadásáig - Magyarország alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg”. Tehát maga a hatályos alkotmányunk preambuluma kötelezi arra az első és lehetséges alkotmányhozó erővel rendelkező parlamentet, hogy az új alaptörvényt megalkossa. Ezt akkor a szocialisták is el tudták olvasni, mert ők erre kísérletet is tettek. Az az ő politika i belső problémájuk volt, hogy az akkori kísérlet nem vezetett eredményre. Tisztelt Országgyűlés! Ennyit szeretnék elmondani az előzményekről, de ennek van egy átmeneti része a jelen alkotmányozással kapcsolatban is. Minden előzmény, írott szabály és minde n nélkül a Szocialista Párt is odaült 2010 nyarán, és az alkotmányelőkészítésben részt vett, olyannyira, hogy amikor a bizottság felállította a hat szakmai és a hetedik összegző munkacsoportot, akkor szocialista képviselők a bizottsági munkákban tisztsége t is vállaltak. Én például személy szerint a negyedik munkacsoportba - amely az igazságszolgáltatás, alkotmány- és jogvédelem nevet viselte - kerültem, és ennek a munkacsoportnak a felelőse dr. Bárándy Gergely szocialista képviselőtársunk volt. Hozzá kell tennem, hogy a munkacsoport tevékenységét hosszú ideig Bárándy Gergely képviselő úr kézben tartotta, és korrektül vezette is, egészen addig, amíg a munkacsoport a saját koncepciótervezetét - amely a mi munkacsoportunk alkotmányozási területéhez tartozott - el nem készítette, Bárándy
