Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Jakab István): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
217 Gergely képviselő úr részt is vett a munkában, úgyhogy ez a munkacsoport tulajdonképpen az ő vezetésével alakította ki az álláspontját. A kereszténydemokrata képviselőcsoport arra az álláspontra helyezkedett, hogy már a vezérszó noklati részben is a különböző munkacsoportok adott képviselői fogják elmondani a képviselőcsoport álláspontját. Ezzel szeretném magyarázni azt, hogy én most át fogok állni a negyedik munkacsoportban az igazságszolgáltatás, az alkotmány- és a jogvédelem te rén kialakított álláspontunkra. Általánosságban szeretném leszögezni, arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy lényeges és különösen koncepcionális változtatást a hatályos alkotmánnyal szemben nem kívánunk érvényesíteni. Elismerve azt, hogy minden körülmény ek között egy egységes, jól szerkesztett alkotmányra van szüksége az országnak, jelen pillanatban, annak ellenére, hogy ennek a foltozgatott, összevissza bekezdésekkel és rendszertelenül megszövegezett, közel harmincvalahány esztendő viharán keresztülesett alkotmánynak egységes szerkezetbe foglalása indokolt, a lényeges kérdésekben változtatni nem akarunk. (12.00) Nem akarunk módosítani az Alkotmánybírósággal kapcsolatos fejezeten sem, tehát a ma hatályos alkotmánynak az Alkotmánybírósá gra vonatkozó részét minden további nélkül készek vagyunk átemelni az alkotmányba, természetesen egy egységes, jól szövegezett példányban. Az Alkotmánybíróságnak és az igazságszolgáltatásnak a bírósági szakasza bizonyos szempontból összetartozik, és én azt hiszem, hogy ez nagyon lényeges. Az a lényeges kérdés, ami az igazságszolgáltatási fejezetnél része a koncepciónak is, ez a közigazgatási bíráskodás létrehozása. Azért mondom, hogy összefügg az Alkotmánybíróság és a közigazgatási bíróság, mert az az elkép zelésünk, és a koncepció ezt is rögzíti, hogy ma az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik még az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának a kérdése, és ettől szeretnénk mindenképpen mentesíteni az Alkotmánybíróságot, tehát hogy az önkormányzati rendelet ek és egyéb normák törvényességét illetően eljárjanak. Ezt viszont valakinek el kell végezni, és ennek a munkának az elvégzése lenne az egyik fő feladata a közigazgatási bíráskodásnak. Tisztelt Országgyűlés! Az igazságszolgáltatással kapcsolatban szeretnék még egy lényeges kérdésre kitérni. A mai alkotmányunk a bírósági fejezetben tételesen felsorolja a bíróságokat. Ezt ugyan a koncepció csak érinti, de én azt helyesnek tartanám, hogyha ez a jövőben is így történne, hogy a normaszöveg tartalmazza pontosan a különböző szintű bíróságokat, de ebben a pillanatban szóba kell hoznom azt a kérdést, amit mi a koncepcióba is szerettünk volna belefoglaltatni. Nevesül, amiről Salamon László bizottsági elnök úr az expozéja során is beszélt, hogy nem Legfelsőbb Bíróság l enne a legmagasabb bírói szint Magyarországon, hanem visszakapná történelmi nevét a Kúria névvel. Mi azt támogatnánk, hogy a megyei bíróságokat az új alkotmány már törvényszéknek hívja. Tekintettel arra, hogy tudomással bírunk arról, hogy a kormány is haso nló államigazgatási szerkezetet készül felállítani, itt megpendíteném a járásbíróság név használatát is. Ezek olyan kérdések, amelyek csupán elnevezések, de számomra fontos elnevezésbeli differenciák, én ezt minden körülmények között támogatnám. Ettől függ etlenül megmaradnának az alkotmánynak a bírósági szervezettel kapcsolatos egyéb rendelkezései, természetesen az alkotmányba szövegezve foglalnánk a bírói függetlenséget mint alapvető jogelvet. Természetesen abban is egységes volt az alkotmányelőkészítő bi zottság, hogy a bírói igazgatás változatlanul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörében maradjon. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak és a bíróságnak az egyéb kérdéseit pedig ennek megfelelően sarkalatos törvényekben, az új alkotmány alap ján, az alkotmány hatálybalépéséig sarkalatos törvények megalkotásával kellene a részszabályokat rendezni. Az ügyészséggel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a 2010. őszi ülésszak alatti, ügyészségi törvényen történt módosításnak megfelelő ügyészségi r endszert szeretnénk az alkotmánytervezetbe beemelni, a koncepció is tulajdonképpen a hatályos szabályokat tartalmazza.
