Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2125 lehetősége van. Feltétlen támogatnia is kell a mindenkori kormányzatnak, éppen ezért lényeges, hogy az alkotmányban is megjelenjen. Végül negyedikként mondom, hogy hangsúlyozni kell az alkotmányunkban - nagyon ör ültem miniszterelnök úr bejelentésének is - az ön- és a tulajdonvédelem dolgát. A keresztyén etikában is, a keresztyén értékrendben is ott volt mindig az önvédelem jogossága, a tulajdonvédelem jogossága. Nem tudom, mostanában valóban úgy van, hogy azt bünt etjük, aki a jogos tulajdonát vagy éppen az életét védi. Tehát fontos hangsúlyos joggá kell hogy legyen Magyarországon - természetesen behatárolt keretek között - a tulajdon- és az önvédelem, amire szintén érvényes, amit az előbb mondtam, hogy a szabadság nem szabadosság, a tulajdon- és önvédelemre is érvényesen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kétperces hozzászólások következnek. Elsőnek Pörzse Sándor képv iselő úrnak adok szót, a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretnék reagálni a képviselő úr talán - reménykedem benne - elszólására, de még mielőtt ezt mondanám, zászló- é s címerügyben érintett vagyok, abban a tekintetben, hogy én ezt körülbelül fél évvel ezelőtt benyújtottam a bizottsághoz, miszerint szeretném, ha a koronával ékesített címer visszakerülne a zászlóra. Akkor az önök egyik frakciótársa, Salamon képviselő úr v ezetésével ezt lesöpörték, önök mindannyian meg is szavazták ennek lesöprését, azzal az indokkal, hogy ez csak egyetlen lehetséges megoldás. Persze nem volt lehetőségem megkérdezni, hogy mi még a többi, de most ezt hagyjuk. Nagy örömmel veszem, hogy ha nem jobbikos adja be ezen javaslatot, hanem független képviselők, akkor meg természetesen már tárgyalóképes ez az ügy. Mindegy, örülünk neki, ha esetleg visszakerülne a zászlóra. Az elszólásra szeretnék kitérni, hogy mi - és ezt többször el szoktam mondani - miért lettünk jobbikosok, úgy, hogy gyakorlatilag ülhetnék, mondjuk, én például az önök padsoraiban is, bár nem biztos, hogy ezt szívesen látnák. Többek között az ilyen elszólások miatt, ugyanis ön azt mondta, hogy bele lehet kötni. Ki? És kit érdekel? Teh át ha a mi zászlónk címerébe valaki beleköt, az önmagát minősíti. Senkit nem érdekel, hogy valaki is bele akar kötni! Senkit! Ez a mi történelmi jelképünk, és ha mi a zászlónkra ezt vissza akarjuk tenni, akkor tegyük vissza. Ráadásul, én azt mondom, hogy e rről a magyar lakosság már döntött. Ha ön megnézte, a magyarhollandon a lobogtatott zászlók legalább 7080 százaléka már a címerrel ellátott zászló volt. Ez ilyen egyszerű. Ez oda tartozik, a magyar zászlóra tartozik, akkor is, ha jobbikos adja be, akkor is, ha nem. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Horváth János képviselő úrnak adok szót, kétperces hozzászólásra, a Fideszképviselőcsoport ból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Zászló, lobogó és a különböző jelvények tekintetében engedtessék meg, hogy emlékeztessem magunkat arra, hogy a többféle megjelenés több polgártársunk, nemzettársunk részvételét hozhatja magával. Volt egy olyan embercsoport a történelmünkben, amelyik Rákóczi Ferenc szűzmáriás lobogója alatt harcolt a magyar szabadságért. Volt máskor, amikor Kossuthcímeres zászló alatt harcoltunk, volt a forradalom alatt, amikor ugyancsak Kossuthcímer alatt harcol tunk, sőt minden címert kivágtunk, és lyukas zászlóval. Szóval azt szeretném, ha emlékeznénk, hogy a regimentáció, az egyféleképpen való megjelenés mindenképpen, nem biztos, hogy optimális. Még egy rövid szót a szövetkezetekről. Én a szövetkezeti törvényne k előadója voltam ebben a magyar parlamentben 1946ban, ami szövetkezeti törvényt úgy láttuk, mint a védekezés a
