Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VAS IMRE (Fidesz):
2114 (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés ale lnöke foglalja el.) Képviselőtársaim! Ha megengedik, még egyetlenegy dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani. Ez szintén Az állam fejezetben az 53. cikk, ami a különleges jogrendre vonatkozó közös szabályokat jelenti. Kérem, hogy ezt a szabályt még egyszer tekintsék át, hiszen alapvetően ennek az (1) bekezdése a különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlásának felfüggesztési lehetőségeit taglalja. Ebben, úgy gondolom, vannak olyan korlátozások, illetőleg másként fogalmazok, a kivételek körébe nem kerül minden olyan kérdés, amit egyébként a (2) bekezdésben az alkotmány megfogalmaz, ami viszont pontosan ellentmond ennek. Hiszen különleges jogrendben az alkotmány alkalmazása nem függeszthető fel - tartalmazza ennek a bekezdésnek az első fordulata, amivel e gyet tudok érteni. Ugyanakkor ez az (1) bekezdésnek maximálisan ellentmond akkor, amikor különleges jogrendben alapvető jogok gyakorlását néhány esetben korlátozni engedi a szabály. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosító indítványok elfogadásán ál is azt a jóindulatot és azt a hozzáadott értéket tekintsék, amivel mi szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ez az alkotmány valóban a nemzet alkotmánya legyen. Ez nyilvánvalóan egyfajta pozitív kritikát is jelent a részünkről, de én óvnám önöket attól, ho gy esetlegesen már akkor módosítani kelljen ezt az alkotmányt, amikor még hatályba sem lépett. Ezért kérem, hogy nagyobb körültekintéssel és precizitással járjunk el. Azt hiszem, Ivády Gábor képviselőtársam nevében is mondhatom, aki majd szintén szólni fog , ehhez is szeretnénk hozzájárulni akkor, amikor módosító indítványainkkal javítani kívánjuk ezt az alkotmányt. Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Vas Imre képv iselő úr következik, a Fidesz képviselőcsoportjából, rendes felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VAS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő alaptörvényjavaslatnak az államr a vonatkozó rendelkezései közül az Alkotmánybíróságra, a bíróságokra, illetve az ügyészségre vonatkozó pontokkal foglalkozom, ez az ajánlás 95., 97., 98., illetve 100. pontja. Az ajánlás 97. pontja szerint az alaptörvényjavaslat 26. cikk (2) bekezdése azz al egészülne ki, hogy bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A jelenleg hatályos alkotmány, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény a hivatásos bíróvá válás tekintetében nem tartalmaz életkorr a vonatkozó előírást. Azonban az egyetem elvégzéséhez, a jogi szakvizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlati idő megszerzése, a jogi szakvizsga letételének ideje, valamint az ezt követően kötelező egyéves bírósági titkári, illetve az ezzel egyenértékű gy akorlati időre figyelemmel 28. életéve betöltése előtt hivatásos bíróvá ma sem nevezhető ki a pályázó. Ülnökbírák tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény 122. §a ma sem teszi lehetővé, hogy valakit a harmincadik életévének betö ltése előtt ülnökbíróvá lehessen választani. Úgy gondolom, hogy a javaslat ésszerű követelményeket támaszt vagy kíván támasztani a leendő bírákkal szemben, mert az ítélkezéshez a magas szintű szaktudás mellett kellő élettapasztalat is szükséges. Az ajánlás 98. és 100. pontjában foglaltak szerint a Kúria elnökét a bírák közül, illetve a legfőbb ügyészt az ügyészek közül, a köztársasági elnök javaslatára, az Országgyűlés választja 9 évre. Megválasztásukhoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata s zükséges. 2010. november 27. napjától az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint legfőbb ügyésszé határozatlan időre kinevezett ügyész választható meg. A Legfelsőbb Bíróság elnökére vonatkozóan jelenleg nincs olyan szabály, amely előírná, hogy erre a tisztségre csak olyan személy választható meg, aki gyakorló bíró.
