Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - POGÁCSÁS TIBOR (Fidesz):
2115 Véleményem szerint mindkét igazságügyi szervezet tekintetében elengedhetetlen, hogy olyan személy válhasson csak első számú vezetővé, aki a szervezetet belülről is jól ismeri. Az ajánlás 95. pontjában a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője azt javasolja, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak száma az eddigi 11 főről 15 főre növekedjen. A létszámnövekedé st indokolja, hogy az alaptörvény hatálybalépését követően az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját. A másik indoka a létszámnövekedésnek, hogy az Alkotmánybíróság az elmúlt 22 évben nem tudott időben megbirkózni a rá háruló feladatokkal. Nem volt ritka, hogy a kérelmeket 58 év alatt bírálták el. Összegzésként elmondható, hogy az alaptörvénytervezet részletezett módosító javaslatai előremutatóak, javítják az államszervezet működését, ez ért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák ezeket a módosító javaslatokat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt Pogácsás Tibor képviselő úrnak s zót adnék, tájékoztatom önöket a várható felszólalási sorrendről. Pogácsás Tibor képviselő urat Szedlák Attila, Patay Vilmos, Braun Márton, Szalay Péter, Nagy István és még többen fogják követni. Most pedig Pogácsás Tibor képviselő úrnak adok szót, rendes felszólalásra, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! POGÁCSÁS TIBOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten, az általános vita során, azt gondolom, elég szemléletesen és részletesen indokoltuk az al aptörvény megalkotásának szükségességét, és bemutattuk azt, hogy egy olyan alaptörvény születik, amely időtálló, stabil és biztos alapját adja az elkövetkezendő időszakban szükséges jogszabályoknak, olyan fundamentumot hozunk létre, amely lehetővé teszi az ország kilábalását mind a gazdasági, mind a morális válságból. Természetes ugyanakkor az is, hogy a beterjesztett dokumentum módosításokat is igényel. Ezek a módosító javaslatok az elmúlt időszak vitáiban, egyeztetéseiben merültek fel, illetve a nemzeti k onzultáció eredményein alapulnak. Mindez természetesen nem változtat magán a beterjesztett törvény szellemén. Tisztelt Országgyűlés! A magyar polgárok, az emberek általában az állammal, az állami szolgáltatásokkal első lépésként az önkormányzatok szintjén találkoznak. (14.10) Az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy maga az önkormányzati rendszer működőképes, ugyanakkor az ország gazdasági helyzete az önkormányzati helyzetet is alapvetően befolyásolta. Az önkormányzatok anyagi helyzete jelentős ré szben meggyengült, éppen ezért az önkormányzatok sem képesek kiegyenlíteni azokat a társadalmigazdasági különbségeket, amelyeket jórészt a területi elhelyezkedés determinál. A gazdaság, az ipar, a társadalom átalakulása tovább növelte, helyenként jelentős en megnövelte az eltérő fejlettségi szintet a különböző települések között. Mindez ma már a közigazgatási és közfeladatok ellátásában is érezhetővé vált, éppen ezért mindenki számára nyilvánvaló, meg kell teremteni a feltételét annak, hogy egy új és megfel elő önkormányzati rendszer alakuljon ki. Az ehhez szükséges sarkalatos törvények megalkotása szükséges. Az elmúlt időszak azt is mutatta, hogy bár maga az önkormányzatiság ad egy kontrollt, de az önkormányzatok törvényességi felügyelete is szükséges. A 60. pontban szereplő módosító javaslat pontosan erre a törvényességi ellenőrzésre irányul, méghozzá egy olyan módosítással, amely pontosítja az eredeti szándéknak megfelelő javaslatot, nem csorbítja a felügyeletet, nem okoz problémát, ugyanakkor az önkormányz atok működésében a valós élethez, az igényekhez igazítja ennek a felügyeletnek a lehetőségeit, s mindemellett lehetővé teszi az időkorlát nélküli jogorvoslat lehetőségét is.
