Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - DR. SZILI KATALIN (független):
2113 azokat a körülményeket is figyelembe kell vennünk, ahogy a világ változott, és amilyen körülmények rendelkezésünkre állnak, ami részben az igazgatás, részben egyébként az intézményrendszerünk működtetését segíti. Kérem önöket, hogy támog assák azt az indítványt, amelyet képviselőtársam benyújtott. Szólnom kell egy szót arról is, ami a 74. sorszám alatt szereplő ajánlásban szerepel, és kérem, hogy önök támogassák, ez pedig a polgármesteri és a képviselői összeférhetetlenséget tartalmazza. K épviselőtársaim, azt hiszem, ez a Szociális Unió által megfogalmazott, a Magyar Köztársaság alkotmányában is szereplő egyik markáns tétel volt, és én úgy gondolom, hogy ez elősegíthetné azt is távlatosan, hogy egyébként egyszer és mindenkorra pontot tegyün k annak a vitának a végére is, amit még magunk előtt láthatunk, ez pedig az önkormányzati rendszer, helyi önkormányzati rendszerünk átalakítása, hiszen ahogy ezt az általános vitában is elmondtam, mindannyian tudjuk, hogy az elmúlt 20 esztendő alatt pontos an azért nem volt erre lehetőségünk, mert mindvégig küzdöttünk önmagunkkal is akkor, amikor parlamenten belül ez a vita elénk került. Így reményeim szerint, ha ez a módosító indítvány elfogadásra kerül, beilleszthető lesz abba a koherens alkotmányba, amit önök egyébként elképzelnek, akkor azt gondolom, hogy lehetőség lesz arra is, hogy egyébként az egész önkormányzati rendszer átalakítására a nem távoli jövőben sor kerüljön. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Eddig azokat az ajánlási pontokat említettem ö nöknek, nyilván csak és kizárólag kiemelve néhányat a sok közül, amelyeket én magam is támogatok és támogathatónak tartok, és kérem önöket is, hogy támogassák. Ugyanakkor szeretnék néhány olyan kérdésről beszélni, amit én magam kapcsolódó módosító indítván y formájában is szeretnék még ehhez az alkotmányhoz fűzni és készíteni. Itt gondolok például arra a kérdésre, ami Az állam fejezetben a 18., 32., 38. cikk kiegészítését jelenti, hiszen én azt gondolom, hogy ha már önök nem fogadták el azt a rendszert, amit mi ajánlottunk a kétkamarás parlament kialakításával, ahogy említettem önöknek, a második kamara, vagyis a felsőház egy alapvetően korporatív rendszeren alapulna, és inkább a társadalmi párbeszédet, a konszenzuális demokráciát segítette volna, ezért ha má r ez elúszik, akkor én azért tennék egy javaslatot arra, hogy a 18. cikkbe majd foglaljuk azért bele azt, ami egyébként a mindenkori kormányzat párbeszédét teszi szükségessé a civil szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel. Úgy gondolom , szükséges, hogy ugyanezt a 32. cikkben, ugyancsak Az állam fejezetben az önkormányzatok tekintetében is megfogalmazzuk, hiszen ülnek itt a padsorokban olyan polgármesterek, akik, úgy gondolom, és reményeim szerint ma is gyakorolják ezt, de ugyanakkor nem kellene ezt politikai indokoknak kitenni, hanem ezt egyszerűen szükséges lenne, hogy alkotmányba is foglaljuk. Ugyanakkor szükségesnek ítéljük, hiszen ez sokszor elhangzott itt a parlament patkójában az elmúlt napok, hetek vitájában, hogy a következő gene rációk érdekeinek az érvényesítését már most ebben a XXI. századi és egyben európai és nemzeti alkotmányban megfogalmazzuk. (14.00) Így én javaslom azt is képviselőtársaimnak, hogy tegyünk arra is utalást, ami az egészséges környezethez való jogot illeti, hiszen a természeti és épített környezet garantálásával az állam is eleget tesz ennek. Úgy gondolom, fontos lenne azt is megfogalmazni, hogy a természeti erőforrások a nemzeti vagyon részei legyenek, ezzel is biztosítva azt, hogy a jövő generációk lehetősé geit és élhető környezetét biztosítsuk. Nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy legyünk sokkal érzékenyebbek, amikor a környezetről, illetőleg a következő generációkról szólunk, hiszen akkor viselkedünk igazán saját felelősségünk tudatában, ha ebben a XXI. s zázadi alkotmányban ezeket a cikkeket is rögzítjük. Így nyilvánvalóan magam is fogok még arra javaslatot tenni, hogy amellett, hogy mindenkinek a jogát elismerjük az egészséges környezethez, biztosítjuk azt is, hogy a környezet- és természetvédelem mai, me glévő szintjét senki, még jogalkotással sem csökkentheti. S ha nemzeti vagyonnak tekintjük a természeti erőforrásokat, akkor azt hiszem, szükséges, hogy ezek a tételek az alkotmányban szerepeljenek.
