Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
212 idejük alatt. Keserűen nyugtázhatjuk, nagy szerencséjük van, hogy még egyáltalán van köztük olyan, aki szabadlábon van. Éppen ezért sokkal emelkedettebb a vita nélkülük. Tisztelt Képviselőtársak! A nemzeti érdekek megtartása és szolgálat a szempontjából az alaptörvény a Szent Koronatanra és a történeti jogfolytonosságra tekintettel az alábbi tételeket kell deklarálja: Egyértelmű kimondása annak, hogy Magyarország állama folyamatos a történetileg létezett alkotmányos államrendszerekkel, ki mondva, hogy a jelen alkotmányos állam elutasítja és elítéli az önkényuralom minden formáját. Másodszor: a történetileg elítélt alaptörvények sorába illeszthető alaptörvényt ilyen néven kell megjelölni, alkotmányként való nevesítését mellőzni kell. És a je lenkor alkotmányossága és a történeti alkotmány közötti jogfolytonosságot deklarálni kell. Harmadszor pedig: a közjót és igazságosságot mint államcélt meg kell határozni. A 67 év óta fennálló illegitim alapú jogrendszerünk legitim, történelmi alkotmányunk sarkalatos törvények közé méltó módon illeszkedő jogrendszerré átalakítására van modell. Az alkotmányosságot 1920ban úgy állították helyre, hogy a dicstelen 1919es patkánylázadás által hozott törvényeket érvénytelenítették, de rendelkezéseiket ideiglenes en hatályban tartották, miközben a jogrend helyreállítására vonatkozó szabályok érdekében haladéktalanul intézkedtek. Ez a törvény tehát az alkotmányos jogfolytonosság zsinórmértéke lehet. Az illegitim időszak jogfosztó törvényeit keletkezésükre visszamenő hatállyal hatályon kívül kell helyezni azzal, hogy az jóhiszeműen, ellenérték fejében szerzett jogokat nem sérthet, ugyanakkor megalapozza az állam kötelezettségét az eredeti állapot helyreállítására, vagy ha az nem lehetséges, akkor reális kártérítésére. Több mint 60 év jogának módszeres és rendszeres felülvizsgálatát úgy kell elvégezni, hogy a jogbiztonság ne rendüljön meg. Ez az igazi kihívás. Az előttünk fekvő koncepció sem eljárásjogi, sem anyagi jogi szempontból nem alkalmas arra, hogy helyreállítsa a jogfolytonosságot. Eljárásjogi szempontból azért nem, mert a magyar nemzet egészének képviselete jelenleg az elszakítottság miatt akadályoztatva van. Mi vagyunk az egyetlen nemzet, amely önmagával határos, ezért alkotmányozási folyamatban új alkotmány el fogadását ezért is elvi szinten ellenezzük. A legalapvetőbb tisztázandó kérdés: ki tartozik a nemzethez? Az egész nemzet megadta az alaptörvény meghozatalának jogát. Ennek, a nemzet fogalmának tisztázása elengedhetetlen. A Német Szövetségi Köztársaság orsz ággyűlése 1949ben is csak alaptörvényt fogadott el, érzékeltetve, hogy alkotmányozni nincs joga egy olyan népnek, amelynek közel fele egy másik államban él. Szükséges arra is rávilágítani, hogy a jelenlegi államformát egy megszállás alatt álló országban m egválasztott Országgyűlés oktrojálta ránk. Az utolsó legitim államforma 1944. március 19éig az alkotmányos monarchia volt, és a diktatúrák által illegitim módon ránk oktrojált államformát ugyancsak egy diktatúra állampártja éltette tovább 1989ben. Ez a l egitimitás nélküli, a történeti magyar közjogban gyökerekkel nem rendelkező államforma mind a mai napig fennáll. De ez nem marad nyilvánvalóan örökre így. A koncepció néhány alapvető hibája tehát: nem vállal jogfolytonosságot az évszázados sarkalatos törvé nyben kimondott alapelvekkel, Magyarországot nem definiálja keresztény államnak, nem rögzíti a szociális jogállam megnevezésével a közjó és igazságosság mint államcél meghatározását, nem garantálja az országnak mint Szent Korona testének szuverenitását, ne m biztosítja a Szent Korona őrzését, elidegeníthetetlenségét és megterhelhetetlenségét, nem rögzíti a független monetáris politikát és a nemzetközi politikai befolyástól mentes, kizárólag a nemzeti érdekek védelmének alárendelt Magyar Honvédség státusát. N em biztosítja az Országgyűlés második kamarájának működését, a bírói hatalomnak a Szent Korona nevében történő gyakorlását és a nép jogát arra, hogy népszavazással kilépjen olyan nemzetközi szerződéses jogviszonyból, amelybe népszavazás útján lépett. Nem v édi meg a magyar termőföldet, természeti kincseket és vízkincset. Megengedhetetlen
