Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2093 tartalmaz. Többek között kiemelném a 13. és 36. ajánlási számon benyújtott, nyilvántartott javaslatokat, amelyek lényegüket te kintve a történeti jogfolytonosság kérdéskörére irányulnak. Látni kell, hogy a jelenlegi helyzet úgy jellemezhető körülbelül, hogy egy félmegoldás útján vagyunk - tehát megtett már egy lépést a történeti jogfolytonosság helyreállításának irányába a kormány többség, azonban ezt a lépést nem fejezi be. Hiszen normaszöveg szintjén a Q. cikk (3) bekezdése kellene hogy egy egyértelmű és nyilvánvaló rendelkezést tartalmazzon arra vonatkozóan, hogy a Nemzeti hitvallásba egyébként beemelendő történeti jogfolytonossá g egyértelmű kimondása mellett egy sarkalatos törvény alkotására irányuló kötelezettségvállalásnak kellene megjelennie az alaptörvényszövegben. Erre irányul az a módosító javaslat, amelyet benyújtottam, és ez lenne a garanciája annak, hogy az egész elmúlt 67 éves jogalkotási folyamatnak a teljes körű revíziója történjen meg, még ha ez nagyon fáradságos, nehézkes vagy éppenséggel hatalmas kihívásokat eredményező munkának is tűnik, de ennek a munkának a következetes végigvitele és vállalása nélkül nem lehet v alódi rendszerváltásról és valódi alkotmányozásról beszélni, és legkevésbé sem lehet beszélni a jogfolytonosság helyreállításáról. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ezt szeretném önökön számon kérni, ezt szeretném nyilv ánvalóvá tenni, hogy ha ezt nem vállalják fel, akkor hiába szerepel a Nemzeti hitvallásban a ’49es kommunista alkotmány jogfolytonosságának tagadása, mert a jogfolytonosság szót ott kivették, és csak az alkotmányra szűkítették. A másik oldalról pedig az s em elegendő, hogy ugyan szerepel a hitvallásrészben a történeti alkotmányunk jogfolytonosságának az úgymond elismerése, vagy legalábbis az arra való szándék kifejezése, azonban ez nem éri el a megfelelő szintet; a jogtudósok, akik ezen a téren már évtizede k óta dolgoznak, és azok a társadalmi mozgalmak, amelyek régóta szorgalmazzák a történeti jogfolytonosságunk helyreállítását, és mi magunk is úgy gondoljuk, hogy nem megfelelő még ez a szövegezés, ezért fontos lenne, hogy a 13. és 36. ajánlási pontokban me gjelölt javaslatok támogatást nyerjenek. (12.20) Ugyanilyen fontosságú rendelkezés az is, ami a 116. ajánlási pontban szerepel, az ellopott nemzeti vagyon elvesztési folyamatának teljes körű felülvizsgálata. Az elmúlt 22 évben, 1988tól, a spontá n privatizációtól kezdődően ezt több kormányjelentés, a kormánytól független szakértők, de akár a kormányhoz közel álló szakértők is, például Bencze Izabella munkásságát tudnám kiemelni, régóta mondják, régóta hirdetik, Bogár László is ugyanezt mondja, de sokan mások is, hogy olyan mértékű vagyonvesztés, olyan formában történő vagyonvesztés történt privatizáció címszó alatt, ami nem maradhat érintetlenül. Ha ezt érintetlenül hagyjuk, akár az energetikai szektor, akár az élelmiszerfeldolgozó ipar, akár pedi g sok más, stratégiai állami vállalat szinte fillérekért történő elkótyavetyélésének ügye, akkor soha nem mossák le magukról azt a jelzőt, hogy nem kívántak szembemenni ezzel a vagyonvesztéssel, és nem kívántak élni kétharmados többségük adta felhatalmazás sal ennek a vagyonnak a visszaszerzése érdekében. Mire irányul ez a javaslat? Arra irányul, hogy egy teljes körű jogszerűségi felülvizsgálat történjen meg. Meg kell vizsgálni, hogy az elmúlt 22 év nemzeti vagyonának értékesítése az akkor irányadó szabályok szerint megfelelte a jogszabályoknak. Ez az elsődleges szempont. És igenis a jó erkölcsbe ütközés és sok más semmisségi szempont miatt már most kimondható, hogy nagyon sok vagyonlopást, vagyonvesztést érvénytelennek lenne nyilvánítható, azonban az alaptö rvény megalkotásával most lehetőség nyílík arra is, hogy ha úgy tetszik, bizony akár visszamenőleges hatállyal, de olyan követelményrendszert fogalmazzunk meg, ami természetesen megfelelő kártérítés mellett mégis visszaszerzési lehetőséget nyit meg. Ha ezt elmulasztják, akkor sajnálatos módon nem élnek azzal a felhatalmazással, amit egyébként ez a kétharmados többség az önök számára biztosít. A Jobbik ebben partner, szeretnénk ezt teljeskörűen... - ahogy elhangzott, Potápi Árpád képviselőtársunk használja a radikális változás szót, mert a radikális változás ezen a téren mindenképpen megkerülhetetlenül szükséges.
