Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2094 Továbbmenve, fontos módosító javaslataink között szerepelnek azok az elemek, amelyek a jogállamiság intézményrendszerének megvédésére irányulnak. Az alaptörvény bizony kiolvashatóan és megállapíthatóan több ponton szűkíteni kívánja az állam működésével szembeni ellensúlyok rendszerét. Ilyennek tekinthető az Alkotmánybírósághoz fordulás jogának korlátozása. Az alkotmányügyi bizottság erre irányuló módo sító javaslatunkat, amely egyébként szeretné megtartani azt, hogy bárki utólagos normakontrollal élhessen az Alkotmánybíróság felé egy általa alaptörvényellenesnek tekintett jogszabály felülvizsgálata érdekében, félmegoldást választva olyan formában támog atta javaslatunkat, hogy legalább az országgyűlési képviselők fordulhassanak ilyen kérelemmel az Alkotmánybírósághoz. Hiszen a mostani alaptörvénybéli javaslat nem kevesebbről szól, mintsem hogy a képviselőknek csupán egynegyede fordulhat az Alkotmánybírós ághoz. Tehát bármilyen tartalmú jogszabály elfogadása esetén az ellenzék, jelen esetben a Jobbik és az MSZP lenne csak közösen képes arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Egyedül a Fidesz az, amely ennek a kritériumnak megfelel, hogy Alkotmánybírósá ghoz forduljon, de miután a kétharmados többséget jelentős részben ők alkotják, ezért nyilvánvaló, hogy furcsa egy ilyen intézményi formát fennhagyni. A népszavazás intézményrendszerének súlyos korlátozását látjuk, és ezért nyújtottuk be módosító javaslatu nkat a 77. és 105 pont alapján, annak érdekében... - az 50 százalékos eredményességi és érvényességi küszöb meghatározása megítélésünk szerint a népszavazás intézményrendszerének igénybevételét a közvetlen hatalomgyakorlás lehetőségét durván és méltatlan m ódon leszűkíti. Ez rendkívül rossz üzenet a társadalom számára, rossz üzenet mindazok számára, akik úgy gondolják, hogy a néphatalom nemcsak írott szó, hanem adott esetben közvetlenül is érvényesíthető szándék legyen. Éppen ezért ez a javaslat mindenképpen támogatásra méltó. A 21. ajánlási pontban szerepel az a javaslatunk, Szávay István és Zagyva Gyula képviselőtársammal, amely a nemzeti önrendelkezés kivívására irányuló állami felelősségvállalást célozza az elszakított területen élő magyar testvéreink von atkozásában. Ez egy eredménykötelem, tehát sokkal erősebb kötelezettségvállalás, nem csupán egy megmaradásra irányuló törekvés elvi támogatása, hanem azzal a céllal fogalmazódott meg, hogy a magyar állam mintegy védhatalom álljon oda az elszakított terület eken élő magyar közösségek mögé, és támogassa őket a legmagasabb szintű autonómiaformák elérésében, vagy pedig éppen saját döntéseik alapján megválaszthassák azt, hogy mely államhoz tartozva kívánnak élni. Az önrendelkezési jog nem korlátozódhat erre. Éppe n ezért ez egy biztató jel, hogy az alkotmányügyi bizottságban ez a javaslat támogatást nyert. Arra biztatom önöket, hogy vigyék tovább ezt a szándékot, és a magyar állam ne kerülje meg ezt a kötelezettségét. Éppen most jártam Délvidéken, ahol tapasztaltam azt, hogy az uniós csatlakozás előtt álló Szerbiában igenis rengeteg súlyos hiányosság, megoldatlan helyzet jellemzi az élethelyzetében veszélyeztetett magyarságot. Éppen ezért a magyar állam ezt a kötelezettségvállalást nem kerülheti meg. A rendelkezések között még ott szerepel a módosító javaslataink között az az indítvány, amely helyreállítaná azt az egyébként szükséges garanciális elemet, amely még a jelenlegi, '49es alkotmányban is szerepel, mégpedig a törvénytelen fogva tartás áldozatának járó kárta lanítás, kártérítés kérdése. Ez egy olyan ezeréves jogelv, ha úgy tetszik, hiszen a Szent Koronatan rendje szerint a személyes szabadság korlátozására csak kivételesen és csak törvényi felhatalmazás alapján kerülhet sor, és akinek a személyes szabadságát mégis korlátozták törvényellenesen, számos ilyen esetet láttunk az elmúlt 8 évben is, akkor ilyen esetben kártérítés jár. Ezt a javaslatunkat is támogatta az alkotmányügyi bizottság, nagyon bízunk benne, hogy nem fognak eltántorodni ettől, és kitartanak a támogatás mellett. Szólni kell arról viszont, hogy mik azok az elemek, amelyek mindenképpen megőrzendők a mostani javaslatban, például a vármegye, amit Varga István képviselőtársam részletesen kifejtett. A vármegye elnevezés igenis illeszkedik a történeti alkotmányunk jogrendjébe, éppen ezért ezt semmilyen formában nem szabad akármilyen balliberális kritikáknak engedve sutba dobni.
