Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2092 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt szót adnék GaudiNagy Tamás képviselő úrnak, aki majd rendes felszólalásra következik, tisztelettel megkérem Simonka György képviselő urat, aki reggel óta a helyén ül, és követi a parlament munkáját és részt is vesz abban, hogy a kártyáját legyen szívesen megigazítani, mert félő, hogy ki fog maradni a felszólalási sorrendből. Köszönöm szépen. Most megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a 2010es választások eredményét követően itt a tisztelt Ház falai között Orbán Viktor miniszterelnök úr egyértelművé tette, hogy a kormánytöbbség , akkor még nem mondta, hogy alaptörvényt fog megalkotni, hanem azt, hogy alkotmányozás útjára kíván lépni, akkor egyértelművé tettük mi is a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről, hogy a hozzáállásunkat a következő elvek fogják jellemezni. Első dlegesen és mindenkor ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a Szent Korona értékrendje és a történeti jogfolytonosság érvényesítése történjen meg, és ezzel együtt történjen meg a valódi rendszerváltás alaptörvényi szintű megfogalmazása, valamint a magyar nemzet é letlehetőségei megvédésének, jövője biztosításának, az elrabolt javak visszaszerzésének és az elmúlt időszak bűnösei felelősségre vonásának a garanciális elveit is rögzíteni kell. Sőt, amikor még a választások előtt a választási programoknak egyértelmű irá nymutatást kellett adniuk a polgároknak arra, hogy kire, milyen szempontok alapján adják a voksukat, egyedül és kizárólag a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, amely az alkotmányozás témaköréről beszélt, az alkotmányozás témakörét részletesen és alapo san körbejárva azt az alapelvsort jelenítette meg, amelyet a vitában eddig is képviseltünk és folyamatosan képviselünk. Nem látjuk ezt a jelenlétet értelmetlennek, és hogy miért nem értelmetlen, ezt többek között az is visszaigazolja, hogy azok a pártok, a melyek nem vesznek részt ebben a vitában, teljesen elveszítették a hitelüket - az MSZPről van szó, amely persze a hitelét már amúgy is elvesztette, de még az a maradék is lényegében a megszűnés szélére került, a társadalom megbecsülése lényegében leamorti zálódott az irányukba; az LMP pedig azt az ígéretet, azt a hitelét vesztette el, hogy lehet más a politika, bebizonyította, hogy bizony ez a fajta politika, amit csinál, nem lehet más, sőt mi több, méltatlan ahhoz, amit a Ház falai között a képviselőknek e sküjükhöz mérten tenni kell. Mi tehát itt voltunk a vitában, az alkotmánykoncepcióról szóló vitát végigcsináltuk, benyújtottuk a módosító indítványainkat nagy számban, amelyeknek döntő többségét elutasították, nem voltak nyitottak a javaslatainkra. Egyérte lművé vált, hogy továbbra is azon az úton kívánnak járni, amit megkezdtek, azaz a nemzeti együttműködés rendszerében lényegében teljesen zárt rendszert alkottak meg, tehát hiába hallatszódnak az ígéretek és szavak arról, hogy mindenki, a társadalom minden rétege és a nemzetet képviselő erők érdemben befogadható javaslatokat tehetnek arra, hogy miképpen alakuljon az alaptörvény, ami életünket, jövőnket befolyásolja, erre - sajnos azt láttuk - eddig csak a legminimálisabb szintű készség mutatkozott, ami kevés ahhoz, hogy a szó teljes értelmében legitimnek és elfogadhatónak tekinthető legyen ez a mostani alkotmányozási folyamat. Én több olyan módosító javaslatról szeretnék most részletesen is beszélni, amelyeknek az üzenete vagy tartalma mind ezt célozza, amit elmondtam, ezeket a javaslatokat szeretnénk viszontlátni, több képviselőtársam már beszélt ezekről részleteiben is, ilyen a termőföld védelme, vagy az egészséges élethez való jog, vagy éppenséggel az állami számvitel kérdésének a korrekt képviselete, vagy a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, vagy pedig éppenséggel a titkok, az elmúlt rendszer bűneinek nyilvánosságra hozatala, illetve egyáltalán annak a megismerése, hogy kik, milyen módon működtek közre ebben az embertelen rendszerben. Ezek a kérdések egy fü zért alkotnak, és a közel harminc módosító javaslat, amelyet a Jobbik képviselőcsoportja benyújtott, ezenkívül még több elemet is
