Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
210 megalapozott szakmai alátámasztását adják történeti alkotmányunk helyreállításának, utalok itt Zétényi Zsolt munkásságára, akinek a történeti alkotmányról szóló, örök érvényű művét a kezemben tartom (Felmutatja.) , és amely foglalata mindannak a tudásnak és tapasztalatnak, ami ezen a téren felhasználható. Miért kell történeti alkotmányunknak érvényesülni? Mert az elmúlt, zivataros évszázadokban bebizonyosodott, hogy történelmi alkotmányosságunk olyan közjogi környezetet teremt, amely a hódító, gyarmatosító törekvéseket gátolni képes; mert helyre kell állítanunk nemzetünk szétvert szakrális alapjait, visszaszorítva az egyéni önzést és gátlástalanságot; mert a Szent Koronán keresz tül szerves fejlődés révén kialakult, a világon egyedülálló, több mint ezeréves alapokra lehet visszavezetni államiságunkat és jogrendünket; mert elvei által korlátozhatjuk a politikai elit uralmát; mert minden szempontból modern és rugalmas kereteket ad a jogrend kialakítására, az állam szervezésére, mint azt NagyBritannia példája is mutatja; mert a jelenlegi alkotmány nem ad garanciákat a nemzet gazdasági önvédelmére, saját érdekei kifejezésére, a nemzet tagjainak egymás iránti szolidaritására; mert a pa rlamentáris demokrácia az egész világon kiüresedett hatalomgyakorlási technikává vált, a szereteten és szolidaritáson alapuló eszmék szükségesek, amelyhez kiváló mintát ad a történeti alkotmány; mert korlátozni kell a nemzeti erőforrásokat elszivattyúzó, n emzetek feletti pénztőke uralmát; mert biztos szellemi alapok, önazonosság, értékalapú újjászületés nélkül nemzetünk nem emelkedhet; és - végül, de nem utolsósorban - mert a jelenlegi alaptörvény is ideiglenesnek minősíti saját magát. Tehát egy olyan alapt örvény kell, amely az alkotmányosságot helyreállító, 1920. évi I. törvény mintájára a jelenlegi kommunista gyökerű és liberális szellemű alaptörvényt hatályon kívül helyezve megnyitja a valódi alkotmányosság régiúj útját, a történeti jogfolytonosság helyr eállításának hosszú, tartós és következetes folyamatát. Ez a vita nem öncélú jogászkodás, különböző, homályosnak tűnő jogi fogalmak mentén vívott politikai csetepaté, hanem az utóbbi évtizedek legfontosabb alapkérdéseiről szól: kíváne a nemzet a szabadság , az önrendelkezés és a kiteljesedett minőségi emberi lét feltételeit biztosító, életet adó alkotmányos gyökereihez visszanyúlni, vagy hagyja magát sodortatni, kiszolgáltatni a globalizáció béklyójában vergődő világ nagy részét ördögien irányító erőknek. T isztelt Képviselőtársaim! Ez az a kérdés, ahol az utókor név szerint fogja számon tartani azokat a képviselőket, akik kiálltak a jogfolytonosság helyreállításáért, és név szerint fogja számon tartani azokat, akik megtagadták ezeréves alkotmányunkat. A kérd és most elsődlegesen nem is az, hogy hogyan foglalunk állást alkotmányozás ürügyén állami berendezkedés és alapvető jogok, intézmények kérdéseiben, az első legfontosabb kérdés az, hogy megtagadjuke saját múltunkat, vagy - vállalva Árpád, Szent István, Mát yás, Bocskai, ’48 és ’56 örökségét - visszatérünke történeti alkotmányunkhoz, meghatározva ezzel az elkövetkező emberöltők magyar politikájának stratégiáját. Ez a fontossági sorrend határozza meg felszólalásomat: először a jogfolytonosság helyreállításána k kérdését tárgyalom a továbbiakban, utána pedig értékelem a koncepciót, a Jobbik álláspontját pedig később vezérszónoki keretben két felszólaló képviselőtársam, az általános vita keretében pedig a felszólaló képviselőtársammal együtt tesszük meg. Arról pe dig már beszéltem a kisebbségi álláspont előadása körében, hogy a Jobbik milyen küzdelmet folytatott eddig az alkotmányozás folyamatában - reméljük, hogy nem eredménytelenül. A magyar állam létezésének kezdetétől 1944. március 19éig jogfolytonos alkotmánn yal rendelkezett. A jogfolytonosságot 46 év fél- és illegitim, 21 év átmeneti időszak szakította meg. Tehát történelmi kötelessége az Országgyűlésnek, hogy ezt a jogfolytonosságot helyreállítsa. Ez az alaptörvény, amellett, hogy helyreállítja a jogfolytono sságot, az ősi alkotmány hatályát nem érintve modern keretek között kell hogy újrafogalmazza a társadalom és közhatalom viszonyát, az állampolgárok szabadságjogait, az állam szervezeti és intézményrendszerét. A jelenlegi Magyarország ugyanis nem jogfolyton os sem Szent István, sem Szent László, sem Hunyadi Mátyás
