Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
2083 A mondandóm végén szeretnék erre majd kitérni, de előtte a javaslatokkal kapcsolatban szeretném elmondani a hozzászólásomat. A 112. javaslatban konkrétan arról van szó, hogy szeretné a javaslat előterjeszt ője azt kérni, hogy az Alaptörvény rendelkezzen afelől, hogy valamennyi kötelezően átadott önkormányzati feladatra az állam százszázalékos garanciát vállalva nyújtsa a fedezetet. Összességében ennek az irányával egyetértek én magam is, viszont figyelembe k ell venni azt is, hogy a száz százalék mit jelent ilyen esetben. Tudjuk, hogy több önkormányzat eltérő adottságok között működik Magyarországon, és nagyon sok önkormányzatnak van más feltételrendszere, mások a helyi bevételek, másképpen tudja ellátni a rá kötelezően rótt tevékenységi köröket. Nos, hogyha valahol egy jól menő önkormányzatnál, ahol sok a helyi bevétel, hozzá tudnak tenni még a normatívához bőségesen, mondjuk, dupláját vagy éppenséggel még attól is többet, és ennek a százszázalékos lefedettség ét kérni, nem lenne semmiképpen sem szerencsés. Mivel az eltérő adottság ezt nem teszi lehetővé, igazságtalan lenne mindenkinek száz százalékban gondolkodva megadni az állami központi költségvetési forrásokat. Tehát ezért is, ez a javaslat részemről sem tá mogatandó. A másik javaslatban - a 113asban - azt javasolja az előterjesztője, hogy ne legyen lehetőség arra, hogy az önkormányzati szféra tagjait kötelező társulásba és kötelező tevékenység ellátásába kényszerítsék bele. Nos, az a helyzet, hogy az önkorm ányzati szféra 1989től kezdődően - hiába ígérték a kerekasztalnál - nem kapta meg azt a támogatást, amellyel valóságosan gazdálkodhatna. Nagyon kevés önkormányzat kapott a vagyoni elemekből, az állami vagyonból nagyon kevesen részesültek, így mondhatjuk a zt, hogy 300 önkormányzaton kívül gyakorlatilag nincsen több önkormányzatnak valóságos gazdálkodásra lehetősége. E tekintetben viszont minden polgármester és képviselő törekszik arra, hogy a lakosságot helyben tartsa, és a rárótt kötelező tevékenységet ped ig minél magasabb színvonalon ellássa. Ilyenkor a polgármesterek, az önkormányzati vezetők erőn felül is bevállalnak dolgokat, csak annak érdekében, hogy a települések ne néptelenedjenek el, és ne menjenek el a községek, falvak és városok lakosai. Ilyen es etben, ha megpróbálják, alkalmanként azzal is szembesülni kell, hogy nem bírják finanszírozni a vállalt tevékenységüket. Nos, hogyha értelmesen és valóban partneri viszonyok keretei között az önkormányzatokat mégiscsak megirányítják, és arra kötelezik, hog y lássanak el kötelezően ellátandó dolgokat, akkor úgy gondolom, hogy ez a lehetőség meg kell hogy maradjon. Az önkéntes társulásnak, amelyet egyébként törvény szabályozhat, mindenképpen helye van a jövő közigazgatásában, az önkormányzat tevékenységi körei ben és az önkormányzati rendszerben is. Tehát azt gondolom, ezért nem jó semmiképpen, hogyha kivesszük a társulás lehetőségét. A 115. javaslatban, Lázár János és Harrach Péter urak javaslatában egy könnyítést olvashatunk, ez arról szól, hogy nem köti merev en az elsődleges tervezet az önkormányzatok kötelezettségvállalásait kormányhivatali vagy vármegyei hivatali engedélyhez. Ez mindenképpen üdvözlendő, hiszen azt gondolom, hogy ha ez benne maradt volna a tervezetben, és így kerül elfogadásra, akkor megbénul t volna maga az önkormányzati rendszer. Tehát egyértelműen örülök annak, hogy az alkotmányügyi bizottság is támogatta, és azt gondolom, valamennyi érintett önkormányzat egyetért ebben. A 120. javaslatban a nemzeti vagyonnal kapcsolatban a képviselő úr java solja, hogy 1988ig nyúljanak vissza, ellenőrizzék, felügyeljék, vizsgálják meg, és tegyenek lépéseket a korábbi szerződések megsemmisítésére esetlegesen, vagy az elkobzás történjen meg. Szívünkből szól alkalmanként, amikor arra gondolunk, hogy az állami v agyont nagyon sokan úgy használták föl, amiből nem az állam és a közössége részesült, hanem csak néhány ember. Szívünk szerint jó lenne támogatni ezt a javaslatot, de az felborítaná az egész gazdálkodási rendszert az országban. Az a baj, hogy sajnos ki vag yunk téve a pénztőke egyes elemeinek mi is, nem kerülhetjük el azt, ha figyelembe vesszük a körülöttünk lévő pénzügyi helyzetet. Ha most Magyarországon megindul egy ilyen vendetta vagy leszámolás visszamenőlegesen huszonvalahány évvel kapcsolatosan, akkor azt gondolom, Magyarországról mindenki el fog menekülni. Sajnáljuk ezt egyébként, mi is szívesen
