Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
2084 nyúlnánk vissza néhány nagyon komoly és láthatóan problémákat is sejtető akcióhoz. Tudjuk, hogy a magyar állami vagyon 91,5 százalékát elherdálták, inkább odaa dták, mint eladták. Szívesen tennénk ilyen lépéseket, de nem teszi lehetővé a mostani helyzet. Talán majd lesz idő, amikor ez önmagából kiforr, talán majd lesz idő, amikor majd az élet rendezi a sorokat. Bízom benne, hogy az élet nagy mókamester, és ezt a helyére tudja majd tenni. Összességében mindenképpen azt látom, hogy az önkormányzati rendszer megerősödése attól függ majd, hogy milyenek lesznek majd a következő hónapokban előterjesztésre kerülő sarkalatos törvények. Azt gondolom, hogy azokban kell majd meghatározni a korábbi tapasztalatok alapján a következő évek együttműködési lehetőségeit. Szerintem az önkormányzati szféra elég erős Magyarországon, meg tudja védeni az érdekeit. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kétperes hozzászólásra Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak adok szót, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő asszony! HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kéthárom mondatban hadd reagáljak a Tasó képviselőtársam által felvetettekre. Ön azt kérdezi, hogy mi a száz százalék, merthogy gyakorlatilag a javaslatunk azt eredményezné. A javaslatunkban szó szerint az van, hogy az átadott hatáskörhöz és feladathoz az áll am biztosítja a fedezetet. Igen, ez vizsgálat kérdése, hogy adott esetben az eltérő intézményhálózatban, az eltérő feladatköröknél és hatásköröknél meghatározzuk, hogy mi a száz százalék. De az, hogy ha átadunk egy feladatot, ahhoz szerintem már csak becsü let kérdése is, hogy igen, az állam hozzátegye a finanszírozást is. Állami hatásköröket kap adott esetben egy jegyző vagy egy polgármesteri hivatalban dolgozó, ahhoz igenis biztosítani kellene a fedezetet - ez az egyik. A másik pedig az, hogy akkor visszak érdeznék: tessék már megmondani nekem, mi akkor az arányos? A jelenlegi törvényjavaslatban az van, hogy arányos. 10 százalék? Vagy 90 százalék? (11.40) Mit jelent ez, hogy arányos? Ugye, ez egy olyan - hogy mondjam - bizonytalan talaj, amire nehéz rálépni, és ebben gondoltam volna teljesen tiszta képletet teremteni - ez az egyik. A másik pedig az, hogy a 32. cikk k) pontja szerint szabadon társulhatnak az önkormányzatok, ez van leírva. Ugyanakkor lépünk egyet, lapozunk egyet, ott pedig az van, hogy kötelező en előírható a társulás. Ez önmagában szerintem igenis ellentmondás, illetve a döntési szabadság korlátozása, és ez nagyon rossz irány, nem tudjuk támogatni ezt az irányt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Kétperces hoz zászólások következnek. Most Tasó László képviselő úrnak adok szót, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő asszony, az igazság az, hogy nagyjából egyetértünk, viszont azt mindenk éppen tudni kell, hogy bármennyire szeretnénk is, de nem tudjuk és nem lehet megtenni azt, hogy minden településnagyságban ugyanazt a lakosság számára biztosítsuk; szeretnénk. Ha minden településen a gazdálkodás feltételei jók lennének és a helyi bevétel l ehetővé tenné, akkor ennek nem lenne akadálya, mert azon túl, hogy nem kapnak hozzá csak arányos támogatást, kipótolhatnák, de mivel erre nincs lehetőség, muszáj mégiscsak meghatározni azt, hogy milyen településtípusokon milyen ellátást garantálhatunk közp énzből. Ha közpénzből is sokkal több állna rendelkezésre, akkor azt gondolom, senki nem gondolkodna azon, hogy odaadjae száz százalékban a kötelező állami tevékenységet, amit átterhel az önkormányzatra vagy sem.
