Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
209 Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a Jobbik képviselőcsoportja következik. A képviselőcsoport jelezte, hogy a vezérszónoklatot három képviselője ismerteti. Elsőként megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak. A képviselő úr is kifárad a szónoki emelvényre, megvárjuk. Köszönöm szépen, képviselő úr. Öné a szó, parancsoljon! DR. GAUDINAGY TAMÁS , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisz telt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Honfitársaim, elcsatolt területeken innen és túl! Hungaria semper libera: Magyarország örökké szabad. Történeti alkotmányunk jogrendszere a biztosítéka a nemzet szabadságának, önrendelkezési jogának, ezt senkinek sincs j oga feladni, sem csorbítani. Milliónyi szív, lélek és szempár követi a magyar alkotmányosságról szóló vitát, Isten és a nemzet szigorú mércéjének való megfelelés a tét. Harminchárom nemzedék által írt történelem ítélőszéke előtt állunk mindannyian, ezért n yíltan, egyértelműen, megalkuvás nélkül és nagyjaink szelleméhez méltóan kell fogalmaznunk. A 2010. május 14én megalakult Országgyűlés történelmi felelőssége és kötelessége, hogy helyreállítsa végre az 1944. március 19én megszakadt jogfolytonosságot a ma gyar nemzet érdekeit óvó Szent Koronatan elvein működő állammal, és újraélessze a történeti alkotmányosságunk elveit, értékeit Magyarország megmentése és emelkedő pályára emelése érdekében. Deák Ferenc szavaival szólok: “Mi visszaköveteljük ősi alkotmányu nkat, melynek alapelveit századok szentesítették. Mellettünk jog és törvények állanak.” Kötelességünk, hogy a nemzet lezárt kincsesládájából kiemeljük az ott szunnyadó közjogi értékeinket, és azokra is támaszkodva szívós küzdelemben visszaszerezzük a nemze t önrendelkezési jogát, amelyet még nem szereztünk vissza, a jelenlegi félgyarmati függő állapotból kitörjünk. Meg kell vonni végre az önkényuralom és az elmaradt rendszerváltoztatás időszakának mérlegét. A “törvénysértés jogot nem alapít” elv alapján a ne mzet ellen elkövetett bűnök nem maradhatnak büntetlenül. A nemzeti érdekek csorbításával ebül szerzett előjogok és vagyonszerzések felszámolandók, a kisemmizetteknek pedig arányos jóvátétel jár, és végre a magyarság életesélyeit feltétlenül biztosító garan ciák be kell hogy épüljenek a jogrendszerbe. A közjó, a társadalmi igazságosság, a nemzet egészének szolgálata és a nemzeti önrendelkezés biztosítása kell hogy legyen a legfőbb államcél, azon nemzetrészeink tekintetében is, amelyeket igazságtalan diktátumo kkal szakítottak el. Ezek az elvárások több mint két évtizede már megkerülhetetlen követelmények a mindenkori kormányzó pártokkal szemben. Mindezeket a programjában is rögzíti a Jobbik Magyarországért Mozgalom, amely éppen azért került be tavaly a nemzet H ázába, hogy a nemzet lelkiismereteként kikövetelje a valódi rendszerváltozást. A joghelyreállítás és a valódi rendszerváltás követelményének a most előttünk fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg. Időközben egyértelművé vált, hogy lemondtak kötelező érvény éről, csak vitaanyaggá vált. Tehát úgy tűnik, hogy eszmélés zajlik a kormányoldalon, mégsem lehet történetietlen alkotmányt oktrojálni a nemzetre. Ezért töretlen hittel és optimizmussal veszünk részt a vitában, bízva abban és küzdve azért, hogy egy olyan a laptörvény kerüljön elfogadásra, amely helyreállítja a történelmi jogfolytonosságot, és modern keretek között ezeréves történeti alkotmányunk elveit, rendelkezéseit juttatja érvényre. Mi a sarkalatos törvények sorozatát, a Corpus Juris Hungarici, a magyar jog testének legértékesebb részeit, többek között az Aranybulla, a Hármaskönyv egyes részeit tekintjük alkotmánynak, ezért az alkotmány kifejezést kerüljük, következetesen az alaptörvény megjelölést használjuk. Ma nincs ugyan alkotmányozási kényszer, viszo nt a történeti alkotmány helyreállításának kényszere áll fenn. Emellett nemcsak a Jobbik és a rá szavazó közel 900 ezer ember tett hitet, de az elmúlt években növekvő számú civil szervezet is, köztük többek között a Magyarok Világszövetsége és a Magyarok S zövetsége is. Múltbeli klasszikusok nyomán a jelenkor kiváló közjogászai évek óta
