Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ERDŐS NORBERT jegyző: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
208 amíg a nyilvánosság előtt folyó vitákat néhány önkényesen kiragadott részlet határozza meg, addig a koncepció fő irányairól, a kormányzati rendszer típusáról, az alkotmányos intézmények lényegi hatásköréről a közvélemény előtt nem hangoztatott, de mégis fennálló politikai kompromisszum j ött létre, amellyel szemben különvéleményt kizárólag a Jobbik fogalmazott meg. Lehet, hogy ők ezért érzik szükségesnek a vitában való részvételt. Az a politikai döntés, hogy nem ragaszkodunk a koncepció parlamenti elfogadásához, sőt igény esetén lehetővé t esszük az ellenzéki frakcióknak alternatív törvénytervezetek benyújtását és ezek egyidejű megtárgyalását, nem azt jelenti, hogy a koncepciót ne tartanánk jónak vagy méltónak arra, hogy Magyarország új alkotmányának alapjául szolgáljon. Döntésünk az ellenzé ki pártoknak tett politikai gesztus, amely két célt szolgál: egyfelől bizonyítani kívánjuk, hogy az ellenzék által vitássá tett részletkérdésekben nem ragaszkodunk az eseti bizottság távollétükben született döntéséhez, másfelől bizonyítani kívánjuk, hogy a részletkérdésektől eltekintve nincs éles ellentét a parlamenti pártok alkotmányos elképzelései között, ide nem értve a Jobbik valóban koncepcionálisan eltérő véleményét. Az ellenzék hosszú ideje vitatja a koncepciónak az új alkotmány módosíthatóságá val kapcsolatos rendelkezését, amely a jövőben csak két egymást követő országgyűlés jóváhagyása esetén tenné lehetővé az alaptörvény megváltoztatását. E kérdésben a kormánypártokon belül is voltak viták. Személyes meggyőződésem, hogy e megoldás az új alapt örvény túlzott és felesleges bebetonozását eredményezné. A magyar választójogi rendszer mellett a kétharmados többség elérése csak Gyurcsány Ferenc megelőző kormányzása esetén lehetséges, a minősített többséget igénylő módosítások csak a legritkább esetben , valóban rendkívül erős demokratikus felhatalmazás esetén nem kívánnak meg széles körű politikai konszenzust. Így az eddigi szabály fenntartása elégséges garanciának tűnik. Ugyancsak szeretném világossá tenni, hogy nem áll szándékunkban az államfői felosz latási jogosultságok bővítése és ezáltal az alkotmányos rendszeren belüli hangsúlyok módosítása. Ettől legfeljebb a költségvetés el nem fogadása esetén bevezetendő feloszlatás során lehetne eltérni, de e tekintetben viszont éppen Schiffer frakcióvezető úr javaslatát foglaltuk a koncepcióba. Ugyancsak szeretném világossá tenni, hogy az alkotmány legitimációját két tényező határozza meg: az alaptörvény elfogadásának módja és az alkotmány gyakorlati érvényesülése. Előbbi tekintetében az új alkotmány népszavazá s nélkül is összehasonlíthatatlan előnyben lesz a jelenlegi alkotmányszöveggel szemben. Az utóbbi, nem kevésbé fontos kérdésre csak a történelem adhat választ. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország megújulásának feltétele a régi adósságok törlesztése. Ezek k özül a legsúlyosabb, hogy a rendszerváltozás óta a Magyar Országgyűlés nem tudott új alaptörvényt elfogadni. A kormánypártok szándéka és ajánlata egyaránt világos: az a szándékunk, hogy eleget téve a jelenlegi alkotmány parancsának, az ideiglenes alaptörvé ny helyett új alkotmányt fogadjunk el. Tesszük ezt annak tudatában, hogy szándékunk e tekintetben nem különbözik az elmúlt két évtized valamennyi kormányának és miniszterelnökének saját hivatali ideje alatt megfogalmazott céljától: az a szándékunk, hogy me gerősítsük elkötelezettségünket a jogállam és a demokrácia értékei iránt, megőrizzük a köztársasági államformát, megóvjuk a magyar parlamentarizmus nemes hagyományait, fenntartsuk a jelenlegi államszervezet bevált intézményeit. (11.20) Az a szándékunk, hog y tegyük mindezt úgy, hogy pótoljuk az alaptörvény hiányzó értéktartalmát, amely összeköti a nemzet valamennyi polgárát, tegyük ezt úgy, hogy az alaptörvényben méltó helyen jelenítjük meg az alapvető szabadságjogokat, végül a hibákat kijavítva levonjuk a s zükséges következtetéseket az elmúlt húsz év jogállami működésének fogyatékosságaiból. Ajánlatunk pedig az, hogy javaslataikkal, érveikkel és kritikáikkal önök is és Magyarország valamennyi polgára vegyen részt Magyarország végleges alkotmányának megalkotá sában.
