Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
2058 társadalmának, amit Tanácsköztársaságnak neveztek. Tudjuk, hogy az e lmúlt évtizedben mennyi torz ismeretet hallottak '56ról, majd újból arról fognak tanítani, hogy '56 nem volt más, mint egy reformkommunista kísérlet, ami kicsit elfajult. Mérjék föl annak súlyát, hogy a tanítás szabadságát semmilyen módon nem kívánják tör vényi keretek közé helyezni. Úgyhogy főleg a KDNPs képviselők valamit tegyenek annak érdekében, hogy ezt elfogadják. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Jobbikos felszólalást követően kormánypárti , KDNPs hozzászólás, Rubovszky György képviselő úré a szó. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedtessék meg, hogy elsőnek, bár a sorrend és a feljegyzéseim szerint nem ezzel kezdtem volna, a Balczó Zolt án alelnök úr által szóba hozott Harrach Péterféle módosító indítványról hadd szóljak. Tökéletesen egyetértek alelnök úrral, a frakcióvezetőmmel, majd később kiderül, hogy nem mindenben, de ebben a módosító indítványban igen. Azokat az érveket nem akarom megismételni, amit alelnök úr itt elmondott. Annyit szeretnék bejelenteni már most, hogy annak ellenére, hogy nem kerülhet be a támogatotti sorba ez a módosító indítvány, megszavazásra sem kerülhet, mert sajnos csak ketten, Salamon képviselő úrral szavazha ttuk meg az alkotmányügyi bizottságban, a képviselőcsoportom ki fogja kérni, és mindenféleképpen megpróbáljuk ezt keresztülvinni. (Taps a Jobbik soraiban.) Annyi magyarázatot szeretnék hozzá adni, hogy az ajánlásban, ha a jobbikos tisztelt képviselők megné zik, pont ezt megelőzi egy olyan módosító indítvány, amely szintén ezzel a tanítással kapcsolatos kérdéskört öleli föl, és ez tulajdonképpen a tudománynak a felsőoktatásra vonatkozóan teljes önkormányzatiságot biztosít, és kiveszi az állam beleszólási jogá t ebből a kérdésből. Ez a két pont ütközik, amit Harrach Péter mond, hogy a tanítás szabadságát törvény korlátozhatja, illetve a másik módosító indítvány, amelyik meg úgy szól, hogy a felsőoktatás kérdésében csak a szervezet és a gazdálkodás tekintetében v an az államnak hatásköre, egyébként az intézményeket önállóság illeti meg. Ennek a két pontnak az összehozása folyik, megkíséreljük ezt a kérdést egy kapcsolódó módosító indítvánnyal tisztázni, de ha nem sikerül, akkor mindenféleképpen külön szavazást fogu nk kérni erről a módosító indítványról. Ennyit erről a tanítás szabadságával kapcsolatos kérdésről. Tisztelettel kénytelen vagyok visszatérni Bana Tibor képviselőtársam felszólalásához és az általa felhozott módosító indítványokhoz. Az egyik kérdés az, hog y az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyeket az alkotmányügyi bizottságban nem fogadtunk el az alaptörvénnyel kapcsolatban, nem azért tettük, mert ezeket az összeférhetetlenségi szabályok mi nem akarjuk betartani vagy betartatni, hanem egyszerűen úgy í téltük meg, hogy ennek nem az Alaptörvényben van helye, hanem ezeket a kérdéseket a későbbiek során meghozandó sarkalatos törvényeknek kell tartalmazni. Igenis, az Alaptörvényben van helye a mentelmi jognak. Nem kívánok hosszas tudományos fejtegetésekbe ke veredni, nem is lenne teljesen hiteles, tekintettel arra, hogy én töltöm be a mentelmi bizottság elnöki tisztségét, de egyre szeretném felhívni a figyelmet. Ebben az országban közel 8500 embernek van mentelmi joga. Tehát nagyon szépen kérem, hogy a képvise lők és különösen a jobbikos képviselőtársaim a mentelmi jogot ne úgy kezeljék, mint az országgyűlési képviselők privilégiumát, hanem tessék tudomásul venni, hogy olyan hatalmi ágakon belül, mint a bíróság, minden bírónak, azonkívül minden ügyésznek mentelm i joga van. És ezek tekintetében, ha összeszámoljuk, a mentelmi joggal rendelkezők 5 százaléka körül járunk mi mint országgyűlési képviselők. Kénytelen vagyok itt azt a fura kettősséget megállapítani, és itt most az elmúlt 20 esztendős mentelmi bizottsági statisztikára fogok hivatkozni, elődeim abban a szerencsés helyzetben voltak 2010 áprilisáig, hogy 1990től összesen két alkalommal volt mentelmijogmegsértési ügyük. Nekünk ebben a ciklusban 7 vagy 8 mentelmijogmegsértési ügyünk volt, és érdekes módon az ok a
