Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 28 (80. szám) - A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2032 Nem elegendő tehát a jogalkotási törvény módosítása, mert azt a hatályos alkotmány nem alapozza meg. Az új alkotmány miatt a jogalkotási törvény szabályainak további módosítására is szükség lesz a mi értel mezésünk szerint. Az alaptörvény tervezete ugyanis nem határozza meg a közjogi szervezetszabályozó eszköz megalkotására jogosultak körét, vagyis a hatályos alkotmánnyal ellentétben nem szabályozza, hogy az alkotmány kit jogosít fel jogszabály megalkotására . Amellett, hogy ez a megoldás elfogadhatatlan, megítélésünk szerint a jogalkotási törvény rendelkezéseit emiatt is módosítani kell majd. A hatályos alkotmány 7/A. § (4) bekezdése szerint a jogalkotásról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlé si képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az új alkotmány szerint a jogalkotás szabályait egyszerű többséggel lehet majd megállapítani. Tisztelt Országgyűlés! A kormánypárti többséget, úgy tűnik, nem zavarja, hogy a hatályos alkotmányt az alaptörvén y tervezete szerint közjogilag érvénytelennek kívánja tekinteni. Mindaddig, amíg valamilyen értelemben haszna származik a hatályos alkotmány szabályaiból, addig használja, hiszen alkotmányozni sem tudna enélkül, mivel nem lenne hatásköre. Ezt követően pedi g kiiktatja a jogrendszerből. Nincs alkotmányos alapja az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti törvényeknek sem, azt majd csak az új alkotmány teremti meg. A jogalkotási törvény napirenden lévő módosítása tehát egyértelműen azt bizonyítja, legalábbis a mi értelmezésünk szerint, hogy a kormánytöbbség a törvények tisztelete helyett képes a napi politikai érdekei szerint a törvényhozás eszközéhez nyúlni, ezzel pedig az eddig a jogállami hagyományok szerint működő jogrendszert rombolja le. De más példát is tud ok erre mondani. Csak szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy az egyik alkotmánymódosításnál - és kövezzenek meg érte, de nem tudtam követni az új kormány megalakulása utáni alkotmányozási rohamban, hogy pontosan melyik alkotmánymódosításnál volt ez, amir ől beszélni fogok , amikor is a Szocialista Párt országgyűlési képviselői rendszeresen és következetesen felhívták arra a figyelmet ebben a vitában, hogy az alkotmánymódosításnál szükséges megalapozni azt, hogy a visszamenőleges jogalkotás tilalma alkotmá nyos rendelkezésként bekerüljön a szövegbe, akkor ezt nem voltak hajlandók elfogadni, sőt, amikor visszamenőlegesen jogot alkottak, akkor is erre fölhívtuk jó néhányszor a figyelmet, majd megelégedtek azzal, hogy ez kerüljön be a jogalkotási törvénybe. És talán államtitkár úr volt az, akit az alkotmányügyi bizottságban emlékeztettünk arra, hogy a visszamenőleges jogalkotás tilalma van annyira fontos kérdés, hogy az alkotmányba kerüljön bele. De ha már önök is egyetértenek azzal, hogy ez egyébként fontos, ak kor meg ilyet csinálni nem szabad, akkor nagyon egymásnak ellentmondó mondatokkal tudtak csak érvelni, hogy miért lehetett egyszer megcsinálni véletlenül, most miért nem akarják az alkotmányba belefogalmazni. Tehát ez a példa is nyilvánvalóan bizonyította azt, hogy az aktuálpolitikai érdekeik szerint rángatják ide vagy oda az alkotmányt vagy alaptörvényt a kormánypárti képviselők. Az előbbi okfejtés alapján talán nem fogja önöket meglepni, ha azt mondom, hogy ezt a módosítást a Magyar Szocialista Párt képvi selői nem fogják támogatni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Répássy Róbert államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT kö zigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon fontos kérdéseket feszegetett, lényegében a jogszabálytan kérdéseit, a jogszabálytan és a készülő alaptörvény kérdéseit feszegeti. Én ezért szeretnék egykét dolgot tisztázni vagy leszögezni, hogy mi hogy látjuk a helyzetet. Egyrészt az alaptörvény, vagy nevezzük alkotmánynak, nem közönséges törvény. Az alaptörvény a jogrendszer alapja, más jogszabály nem lehet vele ellentétes, azaz a jogforrási hierarc hia csúcsán áll. Az Alkotmánybíróság egyébként nem is vizsgálhatja felül, sőt az Alkotmánybíróság fő funkciója éppen az alaptörvény védelme. Eddig, hogy úgy mondjam, ez egy egyszeregy, a jogszabálytannak az
