Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 28 (80. szám) - A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
2031 Különösen az Országgyűlésnek van. Inkább v issza is kérdezhetnék, hogy jelen körülmények között kinek van még vajon alkotmányozó hatásköre. Szerintem másnak nincsen, csak az Országgyűlésnek. De amennyiben ezt elfogadjuk, akkor nincs semmi probléma azzal a felhatalmazással, amelyet a jogalkotási tör vényben Gulyás Gergely úr javasol, hogy tudniillik az Országgyűlés az alkotmányozó hatáskörében megalkotott alaptörvényt fogadja el, és ezt az alkotmányozó hatáskörben megalkotott alaptörvényt kell egy speciális módon kihirdetni. Tehát én nem hiszem, hogy itt valamifajta fogalmi ütközés vagy fogalmi zavar lenne. Világos a helyzet, az alkotmány egy magasabb rendű jogszabálygyűjtemény vagy jogszabályok összessége, amelynek mindenképpen része az alaptörvény. Így fogalmaz az új alkotmány. Az más kérdés, hogy a történeti alkotmány vívmányairól is beszél az alaptörvény, amely az én megítélésem szerint nem más, mint mindaz, ami az alaptörvénybe bekerül, mert egyébként nehezen tudok még olyan történeti alkotmányból származó vívmányról beszélni, amely kívül marad az új alaptörvényen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De valóban, ez már átvezetne bennünket az alkotmányozás vitájába. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kihasználom a lehetőséget, hogy szót adhatok a normál bejelentkező Lamperth Mónika képviselő asszonynak, tehát nem kétperces, hanem akár 15 perces. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én valóban a jogalkotási törvény módosításáról szóló előterjesztéshez kívánok hozzászól ni, erre készültem, és persze a tartalmát illetően lehet, hogy majd ez is néhány kétpercesre indítja a jelen lévő országgyűlési képviselőket. Ez a törvényjavaslat, módosítási javaslat az új alaptörvénynek és az annak végrehajtását szolgáló majdani átmeneti törvénynek a kihirdetése során történő megjelölését szabályozza. A jogalkotási törvény 27. §a különkülön a törvények, valamint más jogszabályok megjelöléséről rendelkezik, és ez egészül ki a tervezet szerint az alaptörvény és az átmeneti törvény megjelö lésének szabályozásával. Ennek megfelelően az alaptörvény megjelölése majd a következő lesz, ha ezt változtatás nélkül elfogadják: Magyarország Alaptörvénye, 2011. április 25. Tartalmilag ez azonban azt is jelenti, hogy a jogalkotó az új alaptörvényt és az átmeneti törvényt sem tekinti törvénynek, hanem ezek a törvények sorából kiemelkednek valamilyen módon, és önálló jogforrást alkotnak. Ezt a gondolkodást támasztja alá ez a tervezet, és ennek megfelelően a kihirdetésről és a megjelenésről önállóan rendelk ezik. Ha igaz, hogy az új alkotmány és az átmeneti törvények önálló jogforrás, és azt az országgyűlési képviselők és nem az Országgyűlés elnöke, valamint a köztársasági elnök írják alá, hiszen a kormánypárti képviselők fogják majd aláírni, akkor erről, val amint az új alaptörvény kihirdetéséről a hatályos alkotmányban kellett volna a mi álláspontunk szerint rendelkezni, de legalább ott megalapozni a jogalkotási törvény speciális szabályát. Ez nem történt meg, ezért arra vagyunk kénytelenek következtetni, hog y ez valahogy útközben juthatott az eszükbe, és ezért került most ez így ide az Országgyűlés elé. A hatályos alkotmány ugyanis nem rendelkezik a törvényi szintű jogforrás felett álló jogforrások aláírásáról és kihirdetéséről, csak a törvény aláírásáról és kihirdetéséről rendelkezik, ennyit mond a hatályos alkotmány. Ezzel, hogy kiemelik, és nem tekintik törvénynek, egy rendkívül furcsa helyzet keletkezik. Ugyanis a jogalkotási törvény 26. § (5) bekezdése azt mondja: a köztársasági elnök által aláírt törvény nek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendeletének és a (3), (4) bekezdés szerint aláírt rendeletnek a Magyar Közlönyben való kihirdetéséről a kézhezvételt követően haladéktalanul a kormányzati tevékenysé g összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik.
