Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ERDŐS NORBERT jegyző: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
204 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Emlékeztetem önöket, hogy az előterjesztés időkeretben történő tárgyalásáró l a tegnapi ülésnapon döntöttünk. A napirendi ajánlás tartalmazza az időkeret felosztását. Most felkérem Erdős Norbert jegyző urat, hogy ismertesse a mai napi időkeretet. ERDŐS NORBERT jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon rendelkezésre álló 5 órás id őkeret megoszlása a következő. A Fidesz képviselőcsoportjának 102 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 60 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 53 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 48 perc, az LMP képviselőcsoportjának 34 perc, a független képviselőknek ped ig 10 perc áll rendelkezésre. A frakciók részére biztosított időkeretek magukban foglalják a 3030 perces vezérszónoki felszólalások idejét is. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy hallhattuk, a vezé rszónoki felszólalások időkerete 3030 perc. Eközben kétperces felszólalásra a szokásos gyakorlatunknak megfelelően nincs lehetőség. Most elsőnek megadom a szót Gulyás Gergely úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Kérem, képviselő ú r, akkor fáradjon ki az előadói emelvényre. Köszönöm szépen. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon! GULYÁS GERGELY , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy állam alaptörvényéről szóló vita ü nnepi esemény minden országgyűlés életében. Ez nem csupán azért van így, mert egy ország alkotmánya a jogszabályi hierarchia csúcsán álló legfontosabb törvény, hanem azért is, mert a jó alkotmány több ennél. Egy jó alkotmánynak ki kell fejeznie a nemzet ös szetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának örökségét és legfontosabb pillanatait, a jelen célkitűzéseit és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket. Az alkotmánykoncepció vitájának célja, hogy megkíséreljünk egyetértésre jutni az új alkotmány alapjául szolgáló szabályozási elvekről, vagy ha ez nem sikerül, legalább legyen mindenki számára egyértelmű, hogy mi az, amiben egyetértünk, és mi az, amiben nem. (11.00) A két ellenzéki párt távolmaradása részben segíti, részben pedig hátrá ltatja ezt a folyamatot. Ezek a lényegi kérdések tartalmi kérdések. Bizonyos, hogy lesznek viták az eljárásról is, de engedjék meg, hogy a Fidesz képviselőcsoportja nevében előre jelezzem: miközben fontosnak tartjuk az eljárással kapcsolatos észrevételeket is, úgy gondoljuk, hogy ha valaki kizárólag az alkotmány elfogadásának módjával kapcsolatosan képes kritikát megfogalmazni, annak csak az lehet az oka, hogy tartalmi kifogásokat nem tud említeni. Mivel azonban a jogállam gyakran inkább eljárási, mint tart almi kategória, nem vitatjuk, hogy az eljárásnak is van jelentősége. Két feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy ne lehessen kétségeket megfogalmazni az eljárással kapcsolatosan: jogilag aggálytalan legyen, tehát törvényes, és a felhatalmazás tekintetében legitim. A jogi szabályozás Magyarországon világos. Mind az alkotmány koncepciójának, mind az alkotmány szövegének elfogadásához valamennyi országgyűlési képviselő legalább kétharmadának igen szavazata szükséges. Az alkotmányt az Országgyűlésnek kell elfog adni, népszavazáson nem szükséges megerősíteni. E világos eljárási szabályokért mindenekelőtt köszönetet mondok a Magyar Szocialista Pártnak és az azóta már jobblétre szenderült Szabad Demokraták Szövetségének, hogy 1994 és ’98 között a hatályos szabályren dszert kialakították. Akkor konszenzusra jutottunk abban - és a többes szám azért is indokolt, mert a Kisgazdapárt kivételével ebben valamennyi párt egyetértett , hogy az alkotmány
