Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 28 (80. szám) - A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GULYÁS GERGELY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZILÁGYI PÉTER (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2030 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Gulyás Gergely képviselő úr, Fidesz, kétperces . GULYÁS GERGELY (Fidesz) : Gondolkodtam, hogy a fenyegetettség hatására elállok a hozzászólástól, de miután kifejezetten a tárggyal kapcsolatosan is felmerült egy kérdés, röviden erre reagálnék Szilágyi képviselőtársamnak. Egy alkotmányozási folyamat vezet het egy alaptörvényhez, itt szerintünk semmilyen ellentmondás nincs. Egyébként el lehet vitatkozni az alkotmány és az alaptörvény közötti különbség jelentőségén. Szerintünk is van jelentősége, de azt, hogy alkotmányozás, nyugodtan használhatjuk egy alaptör vényre is. Németországban például egy alkotmányozó tanács volt, ami az alaptörvényt elfogadta, tehát itt semmilyen ellentmondás nincs. Arra már utalni sem merek, hogy egyébként ezt ígértük, és például az LMP, aki tudhatta a mi ígéreteinkből, hogy alkotmány ozni fogunk, nem ígérte meg előre, hogy ők meg távol maradnak, ha mi alkotmányozunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Szilágyi Péter képviselő úr, kétperces, LMP. Rögtön válaszolni is tud erre. SZILÁGYI PÉTER (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ígérem, a tárgynál fogok maradni, és konkrétan az elfogadás, illetve a kihirdetés dátumához kapcsolódóan szeretnék egykét megjegyzést fűzni. Az április 25ei dátum nyilván jelzi azt, hogy a Fidesz kétharmados győz elme ezzel vált teljessé, viszont ebben az országban nem csak olyan emberek élnek, és nem csak azokra fog vonatkozni az alkotmány, akik a FideszKDNPszövetségre szavaztak. Ez egy újabb bizonyíték lehet arra nézve, hogy az egész ország alkotmányára nem kív ánnak önök lehetőséget teremteni, illetve nem is törekednek arra, hogy ez mindenki alkotmánya legyen. Még egy megjegyzésem lenne. Ma délután a miniszterelnök úr azt mondta, hogy az április 25ei dátumot mi indokolja: ő azzal indokolta, hogy ez a feltámadás nak, a megújulásnak az időpontja. Nálam teológiában sokkal szakavatottabb emberek is ülnek ebben a teremben a kereszténydemokraták sorában, de nekem mégis mintha az lenne a halvány emlékem, hogy (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.) a feltámadás mintha vasár nap történt volna és nem hétfőn, ezért javaslom a tisztelt kormánypártiaknak, hogy adjanak be egy olyan módosítót ehhez a javaslathoz, hogy április 24e legyen ez a dátum. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Bár Balog Zoltán székében ül, pontosabban ugyanazt a széket használják, de természetesen egy másért felelős államtitkár, Répássy Róbert államtitkár úr, kétperces hozzászólás. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Megint cs ak bizonytalan vagyok, hogy mi tartozik a tárgyhoz, de visszatérek az alkotmányhoz, az alkotmányozáshoz és az alaptörvényhez, mert itt felmerült, hogy ezek a fogalmak a Gulyás képviselő úr által benyújtott javaslatban nem teljesen tiszták. Az én megítélése m szerint a történeti alkotmánynak is voltak olyan elemei és vannak is olyan elemei, amelyeket a mindenkori Országgyűlés fogadott el, tehát az Országgyűlés akkor a sarkalatos törvényeiben a történeti alkotmány részét képező dokumentumokat fogadott el. Tehá t ne féljünk attól, hogy az Országgyűlésnek van alkotmányozó hatásköre. Egy kicsit azoknak üzenem ezt, akik a történeti alkotmány elvi alapján állnak, hogy az Országgyűlésnek is van alkotmányozó hatásköre. (18.50)
