Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 28 (80. szám) - A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2021 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kétperces hozzászólás, Ipkovich György képviselő úr, MSZP: DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt államtitkár úrnak szeretném mondan i, hogy tévedett, amikor azt mondta, hogy nem volt alkalma alkotmányos vitát folytatni ebben a teremben. Volt alkalma! Az elmúlt időszakban tíz alkotmánymódosításon estünk túl, és mind a tíz alkalommal ebben a teremben vitát folytattunk erről a kérdésről. Sőt továbbmegyek, a jelenlegi törvény módosításáról is vitát folytattunk annak idején, és talán tetszik emlékezni, hogy a fő kifogásunk az volt, hogy ebben a törvényben írtakkal szögesen ellentétes magatartást tanúsított a tisztelt kormányzati többség, pél dául a visszamenőleges jogalkotás terén, például az Alkotmánybírósággal kapcsolatos hatásköri viták terén. Sőt továbbmegyek, az alkotmányozási folyamatban is úgy a Szocialista Párt, mint az LMP részt vett egy bizonyos ideig. Addig vett részt, amíg nyilvánv alóvá nem vált, hogy nekünk pusztán a statisztaszerepet tetszettek szánni ebben a folyamatban, érdemleges, tényleges észrevételeinket figyelmen kívül hagyták. Ez volt a konkrét oka, hogy elhagytuk az alkotmányozási folyamatot. És egyetértek Schiffer képvis előtársammal abban, hogy ezt eredményezi, hogy ennek az alkotmánynak az időtállósága bizony nagyon megkérdőjelezhető, egyre inkább megkérdőjelezhető. Az önök hatalmának elmúltával el fog múlni ez az alkotmány is, ha ez az alkotmányozá si folyamat továbbmegy. Ezért úgy gondolom, az önök jól felfogott érdeke a konszenzuskeresés és az arra való törekvés ebben az alkotmányozási folyamatban. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Azt kérem képvi selőtársaimtól, hogy majd a csíptetőt mindenképpen rakják föl, mert a technikusok ilyenkor mindig jelzik, hogy roppant rossz lesz a felvétel, és esetleg az utókor sem pontosan úgy fogja érteni, mint ahogy képviselő úr szerette volna ezt megörökíteni a jegy zőkönyvek számára. Kétperces hozzászólás, GaudiNagy Tamás képviselő úr. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért egy kicsit furcsa érzés, hogy most itt két párt részéről is rendkívül heves érveléseket hallunk az egész alkotmányozás folyamatával kapcsolatban, nevezetesen az MSZP és az LMP részéről, akik viszont megtették azt, hogy nem vettek részt ebben a vitában. Most meg egy ilyen pszeudovitát próbálnak lefolytatni. Rossz időben és rossz helyen vannak, ugyanis ennek a törvényjavaslatnak nem ez a tárgya. Ennek a törvényjavaslatnak az a tárgya, hogy vajon az az alaptörvény, amelyre történelmi kötelezettségünk mindannyiunknak, országgyűlési képviselőknek, hogy a visszatérést, a történeti jogfolytonosságunkhoz való visszatérés útját meg tudjuk teremteni, ennek a törvénynek az elfogadásához és felhatalmazásához hogyan tudjuk megtalálni a megfelelő beillesztési pontokat a magyar jogalkotás rendszerébe. Erről szól a dolog. Itt a politikai szempontok mérlegelését és oly an jellegű szónoklatokat, amelyeket most önök megtettek, igazából azokon a részországgyűléseken tegyék a jövőbben is vagy folytassák, amelyeket most önök itt kitaláltak ahelyett, hogy tényleg a képviselői munkájuknak eleget téve, esküjükhöz híven munkájuka t végeznék. Sajnálatos módon többször tapasztaltuk már, főleg az elmúlt nyolc évben, hogy a képviselői eskühöz vagy pedig a magyar nemzet érdekeihez való elkötelezett hűség bizony nem jellemzője a Magyar Szocialista Pártnak, éppen ezért önök jobban tennék, ha ebben sokkal visszafogottabban nyilatkoznának. Viszont érdemben nem hallottunk érveket egyelőre még azokra a felvetésekre, amelyeket tettünk. Nagyon szeretném, ha államtitkár úr vagy pedig az előterjesztő Gulyás Gergely válaszolna arra, hogy miért kívá nják a '49. évi XX. törvényre alapozni az alaptörvény elfogadását, miért helyezik legalitási és legitimációs alapját ennek az egyébként önök által is érvénytelennek nyilvánított dokumentumra.
