Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
203 előtt, és ha valamely ránk vonatkozó nemzetközi egyezmény nem egyezt ethető össze az új alaptörvénybe emelni kívánt jogelvvel vagy szabállyal, akkor az adott egyezményt akár fel kell mondani vagy ahhoz fenntartást kell fűzni. Az elszakított területeken élő magyar közösségek álláspontját csak fokozott nyomásunkra kérte be a bizottság. Az eseti bizottságban mégis mi, nemzeti radikális képviselők maradtunk a legtovább. A bizottság november 16ai ülésén végül a munkacsoportok anyagairól és a jobbikos javaslatokról döntött. A jobbikos önálló munkaanyagok elutasításra kerültek, íg y például nem kellett az a megfogalmazás sem, hogy az ember nem a hatalomnak, az önkénynek kiszolgáltatott alattvaló, hanem küldetéssel, méltósággal rendelkező, öntudatos és cselekvő egyén, elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezik a közügyekben való részvét elhez, a közösségi önrendelkezéshez, de ezen túlmenően egyéni és közösségi életminőségét meghatározó gazdasági, szociális, kulturális jogai vannak. 27, tételesen szavazásra feltett, az alaptörvény tartalmára vonatkozó jobbikos javaslatból mindössze csak há rmat támogatott a kormánypárti többség. A FideszKDNPtöbbség a javaslatok közül mindössze a magzati élet védelmét, a határon túli magyarság szavazati jogának megadását és a mindenkori kormányfő egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal történő leválthatóságát hagyta meg, a többit lesöpörték. Olyan kulcsfontosságú javaslatok nem kaptak támogatást, mint a magyar katonák hadüzenet nélküli külföldi bevetésének tilalma, Magyarország Szent Korona országaként történő megjelenítése, államfő nép általi megválasztása, t ermőföld védelmének alaptörvénybeli megjelenítése, politikai álláshalmozás korlátozása, Magyarország keresztény államként történő megjelölése, mentelmi jog eltörlése, képviselők visszahívhatósága, volt kommunisták államéletből való végleges kizárása, vagy pedig az, hogy az államadósság, a költségvetési hiány járjon a végrehajtó hatalom képviselőinek büntetőjogi felelősségével is. Szomorú, hogy elvetették a Jobbik által szorgalmazott, párturalmi rendszer helyett sokkal kiegyensúlyozottabb nemzeti működést sz olgáló kétkamarás modell bevezetését. Indítványaink többsége nem került az összegző bizottság elé, ezért utána aztán nem vettünk részt a bizottság munkájában. Bár a nemzeti önrendelkezés garanciális szabálya és a történeti alkotmányosság helyreállításának jelentős, sarkalatos elemei nem kerültek be a koncepcióba, a felelősség most teljeskörűen így a kétharmados többségé, amely ha felelőtlenül dönt, eljátszhatja a sors kegyéből megkapott történelmi esélyt. De nyitott a kérdés, és azért vagyunk most itt ebben a vitában, hogy megpróbáljuk megértetni önökkel, rádöbbenteni önöket arra, hogy történeti alkotmányunk nem tiporható sárba, és újra kell éleszteni a megfelelő jogi lépések megtételével, amelyet majd később fogunk részletesen kifejteni. Bízunk benne, hogy képesek az önvizsgálatra és a változtatásra, a nemzet sorsa és a történeti alkotmánya nem játékszer, és nem lehet pártpolitikai megfontolások martaléka. A bizottság tegnapi ülésén kellett szembesülnünk azzal, hogy ez a koncepció, ahogy most elhangzott, vég ül is már csak egy vitaanyaggá szelídült, és nem tükrözi igazából a kormánytöbbség álláspontját. Így azt is el kellett mondanunk tegnap, hogy igazából ez a mostani vita is lényegében érdemi talaját vesztette, és csak egyedül arra látjuk alkalmasnak, hogy e zeket az alapvető kérdéseket tisztázzuk, amelyekről az imént beszéltem, tehát a történeti alkotmányosság helyreállítása, illetve a történeti jogfolytonosság helyreállítása. Utána majd, amikor már ismét látunk magunk előtt egy olyan koncepciót, amellyel érd emben lehet majd részletekbe menően foglalkozni, akkor lesz érdemben vitatható minden olyan államberendezkedési kérdés vagy alapvető jogokkal kapcsolatos kérdés, amelyet ilyenkor helyesen és valóban a nemzetért érzett felelősséggel meg kell tárgyalni. Mind ezért úgy gondoljuk, hogy a koncepció nem teljesítette a hozzáfűzött elvárásokat, és éppen ezért ez a vita csupán arra szolgálhat, hogy érveinket önökkel megosszuk, és a nemzetért érzett felelősségünkből fakadóan szorgalmazzuk a történeti alkotmányosság he lyreállítását. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
