Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 28 (80. szám) - A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VAS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2015 DR. VAS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg hatályos jogunk is éles különb séget tesz az alkotmányozás, illetve az alkotmányozó hatalom, valamint a törvényhozó hatalom között. Ez a különbség nemcsak az elfogadáshoz szükséges képviselők számában jelenik meg. A jelenlegi alkotmányunk a 19. § (3) bekezdésének a) pontjában az alkotmá ny megalkotására, míg ugyanezen bekezdés b) pontjában a törvények alkotására hatalmazza fel az Országgyűlést. Egy másik különbség, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányt, illetve annak módosításait nem vizsgálhatja felül. Ugyancsak különbség, hogy az alkot mány népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezései tekintetében nem lehet népszavazást tartani. Az előttünk fekvő, T/2672. számú törvényjavaslat célja, hogy a jogszabály megjelölésében is különbséget tegyen az alkotmány, illetve a végrehajt ására, illetve az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó jogszabály, illetve a törvények között. Ezért, hogy ez a különbség megvalósulhasson, kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórván yos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : GaudiNagy Tamás képviselő úr következik, Jobbik. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvé nyjavaslat egy fontos, megkerülhetetlenül lényeges részét képezi annak a folyamatnak, amit az alaptörvény vitája jelent. Egyrészt nagyon örülünk a Jobbikfrakció nevében annak, hogy végre a kormánykoalíció rádöbbent arra hosszú idő, soksok érvünk után, ho gy ami itt folyhat a Házban, az nem nevezhető alkotmányozásnak, hanem csak és kizárólag alaptörvény megalkotásában lehet gondolkodni, és alaptörvény megalkotása esetén érvényesülhet az az elvárás, amit már oly sokszor kifejtettünk a vita során, amely szeri nt a történeti alkotmányunk egészének az érvényre juttatásában csupán egy elem lehet az alaptörvény megalkotása, ami egyrészt a jogfolytonosság biztosításának garanciáját adja, és egyben intézményrendszerében jogok és kötelezettségek foglalatában a modern kor követelményeinek megfelelően újra tudja éleszteni a Szent Koronatan elveit. (17.50) Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy fontos felvetést tartalmaz, mégpedig azt a kérdést kell igazából kitárgyalnunk ennél a napirendi pontnál, hogy helyese egyáltalá n az alaptörvény elfogadása körében az 1949. évi XX. törvényben foglalt felhatalmazásra hivatkozni. Ugyanez a probléma köszön vissza az alaptörvényjavaslat zárórendelkezései között; ott is az elfogadás felhatalmazó rendelkezését az egyébként a Nemzeti hit vallásban nagyon helyesen érvénytelennek tekintett 1949. évi XX. törvény rendelkezésére alapítja. Ez feloldhatatlan ellentmondás. Azt üdvözöljük, hogy a kormánytöbbség elindult az úton a javaslat ilyen tartalmú kialakításával a történeti alkotmány teljes k örű helyreállítása felé, azonban mégiscsak megállt félúton, mert az elfogadáshoz szükséges legalitási környezetet ugyanakkor arra a helyesen érvénytelennek tekintett alkotmányra alapozza, amely szükségképpen nem lehet legitim forrása egy teljes körű joghel yreállítást vállaló országgyűlési határozathozatalnak. Éppen ezért nem kerülhető meg az a kérdés, hogy ezek után mi lehet a helyes megoldás, mi a feladvány megoldása, hiszen - nagyon helyesen - tagadjuk az 1949. évi XX. törvény, a kommunista alkotmány érvé nyességét, ez nagyon helyesen kimondásra kerül a Nemzeti hitvallásban, de akkor mi lehet a forrása a legalitási és a szükséges jogszabályi hierarchiában elhelyezhető, kellő felhatalmazást adó forrása az alaptörvény elfogadásának. Meggyőződésem szerint egy olyan önálló jogszabály alkotására volna szükség, amely erre a specialitásra tekintettel van. Ennek a jogszabálynak a megalkotásánál viszont egyértelműen vissza