Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 28 (80. szám) - A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ÁGH PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2016 kellene nyúlni a korábbi jogrendünk egyik sarkalatos és jelentős törvényéhez, amellyel egyértel művé tennénk, hogy miért nem eredhet, még felhatalmazási szinten sem rögzülhet az alaptörvényben vagy a jogalkotási törvényben az 1949. évi XX. törvény. Ez a lehetőség benne rejlik a történeti alkotmányunk részét képező 179091. évi X. törvénycikkben, más néven a függetlenségi törvényben, amely szerint Magyarországot a tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányzandó országnak kell tekinteni. Ez lehet az a jogforrási alap, amire hivatkozással egy, kifejez etten az alaptörvény elfogadására szabott önálló jogszabályt elfogadnánk. Ez tenné egyértelművé, hogy a ránk oktrojált és utána minket gyarmati tartományként kezelő, a kommunista érában született alkotmány még hivatkozási forrásként sem rögzülhet a magyar jogrendben. Éppen ezért a most előterjesztett megoldás formálisan ugyan helyesnek mondható szándékában, de tartalmában azért nem fogadható el mégsem helyesnek, mert az 1949. évi XX. törvényre hivatkozva kívánja beilleszteni a jogalkotás rendjébe az alaptör vényt. Azt is el kell mondani, a másik nagyon fontos, sarkalatos kérdése az alaptörvény elfogadásának - amit módosító indítvánnyal be is terjesztettünk , hogy a most elfogadandó alaptörvény csak és kizárólag népszavazási megerősítéssel juthat el a megfele lő szintre, csak akkor nyerheti el azt a legitimitási erőt, amellyel a vele szemben támasztott elvárásoknak megfelel, és amellyel a módosító indítványaink elfogadása után elnyerheti azt a formát, amellyel méltó lehet arra a történelmi feladatra, amire szán ták, szánjuk. Ennek megfelelően ez a javaslat tehát ebben a formájában nem fogadható el, és mindenképpen pontosításra szorul. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Egy kétperces bejelentkezőt látok. Ágh Péter képviselő úr kö vetkezik, Fidesz. ÁGH PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. A mai nap nem először kerül elő az alkotmány, illetve az alaptörvény kérdése. A napirend előtti felszólalási körben miniszterelnök urat is hallhattuk azzal kapcsolatban, hogy milyen előkészít és előzte meg az alaptörvény elfogadását. Hallhattunk arról is, hogy az országgyűlési választások két fordulója között folyamatosan arról volt szó, hogy mi a tétje a választásoknak, és az új alaptörvény elfogadása is nyilvánvalóan ezek között szerepelt. A választópolgárok annak tudatában rakták a voksukat a Fidesz mellé, hogy felhatalmazzák az itt ülő fideszes és KDNPs politikusokat arra, hogy megfogalmazzák Magyarország új alaptörvényét. Ezt Gaudi képviselő úr számára szeretném ismét leszögezni. Tehát meg van az a felhatalmazás, amely lehetőséget biztosít erre, és a választópolgárok ennek tudatában hozták meg a döntésüket annak idején a szavazófülkékben. Mindemellett az előterjesztést csak üdvözölni lehet, hiszen megadja a lehetőséget arra, hogy a beterjesz tett alaptörvény ne különböző számozásokkal szerepeljen a jog rendjében, hanem valóban elfoglalja azt a kiemelt szerepet és helyet, amely megilleti. Ezért csak arra tudom biztatni képviselőtársaimat, hogy támogassák és fogadják el az előterjesztést. Köszön öm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megadom a szót Schiffer András frakcióvezető úrnak. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igaza volt miniszterelnök úrnak abban, hogy ritkán találkozunk , és ritkán van módunk itt megvitatni például az alkotmányos kérdéseket. Ez többek között azért van így, mert nemcsak miniszterelnök úr, hanem úgy tűnik, a Fideszfrakció nagy része is szabadságon van. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Így van.