Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém), az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
200 feletti hídverésre. Választóink azt várják tőlünk, hogy kezdjük el ennek a hídnak a megépítését. Ennek jegyében bocsátom vitára az alkotmányelőkészí tő eseti bizottság javaslatát. Alkossuk meg közösen a nemzeti megújulás és az összefogás magyar alkotmányát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsági álláspont és a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlásnak megfelelően 3030 perces időkeretben. Először megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! (10.40) DR. HORV ÁTH ZSOLT (Veszprém), az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2011. február 14ei ülésén nagy többséggel az Országgyűlés számára elfogadásra javasolta a határozati javaslatban foglaltakat. A bizottsági vitában számos érv fogalmazódott meg, és ismertetésre került az alkotmányelőkészítő eseti bizottság több hónapos tevékenysége is. Elhangzott az is, hogy ez a koncepció, amely most előttünk fekszik, tulajdonképpen egy vitairatnak tekinthető. Az alkotmányelőkészítő eseti bizottság nem akart a társadalmi körökből megfogalmazható vélemények elébe vágni egy koncepció eleve elkészítésével, ezért úgy indította munkáj át, hogy az alapvető államhatalmi ágak képviselőihez, az alkotmányban megnevezett egyéb állami szervek képviselőihez és vezetőihez fordult, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatokat, helyi önkormányzati szövetségeket keresett meg, továbbá megkereste a tudomány műhelyeit, mind a tíz egyetemet, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetét, és megállapodás született abban is, hogy a frakciók ötöt társadalmi szervet felkérnek véleménynyilvánításra; ez meg is történt. De ezen túlmenően mindenki szám ára, magánszemélyek és társadalmi szervezetek számára is lehetővé vált a véleménynyilvánítás. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy ennek eredményeként 2010. december 20áig 247 vélemény vagy észrevétel érkezett. Ezzel párhuzamosan számos konferenciára, szi mpóziumra, kerekasztalbeszélgetésre került sor, amelyek szervezésében az egyetemek részt vettek, kiemelten az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Ez a koncepció így készült el munkacsoportokban, a munkacsoportok dolgozták k i a különböző alkotmányos területekre a javaslataikat. A munkacsoportok munkájának befejezéséig még valamennyi frakció részt vett ebben a munkában. Tisztelt Ház! A bizottsági vitában a többség véleményeként elhangzott, hogy az egyik alapvető megközelítése volt az eseti bizottságnak, hogy egy emelkedett hangvételű és ebből következően kisebb terjedelmű alkotmányra, alkotmány kialakítására tesz javaslatot, amelyben a leglényegesebb alkotmányos alapelvek, illetve alapintézményeket illetően a legfontosabb és ga ranciális szempontból is a különös jelentőségű védelmet illető szabályok jelennek meg, azzal, hogy a további részletek - ideértve a garanciális részleteket is - kétharmados törvényekben, úgynevezett sarkalatos törvényekben kerülnek elhelyezésre, a garanciá lis szempontokra igényt már nem tartó további rendelkezések pedig akár egyszerű törvényekben is. Ahogy a bizottsági többségi véleményben is elhangzott, ami az alkotmányos értékeket jelenti, léteznek az alkotmányosságnak egyetemes értékei a XVIII. század vé gétől. Ilyen a népszuverenitás, az államhatalmi ágak szétválasztása, a jogegyenlőség, a jogállamiság, illetőleg az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogainak biztosítása. Ezen alkotmányossági követelmények nélkül alkotmányos állam nem létezik. Ezeke t az elveket, értékeket megőrzi és átvenni javasolja a koncepció az új alkotmányba is. Ezen kívül azonban a jelenleg hatályos alkotmány hiányosságot szenved abból a szempontból, hogy a nemzeti összetartozás kérdéseit, a köz javainak megőrzését, a természet i
