Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
201 erőforrások védelmét, a kulturális örökség megtartását és egyáltalán a magyar történetiség vállalását nem fejezi ki kellőképpen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mások mellett még egy fontos érv hangzott el a többség részéről, mégpedig az, hogy minden alkotmán y a maga korának a kihívásaira akar választ adni. 1989ben egy négy évtizedes diktatúra után olyan korszakban történt az alkotmányozás, amely diktatúrában az alapvető emberi jogokat semmibe vették, az individuumot, autonómiát eltiporták vagy legalábbis meg akarták törni, és egy hamis kollektivista tudatot teremtettek. Ennek az ellensúlyozására helyezett az alkotmány rendkívül erőteljes hangsúlyt az egyén védelmére és az egyén jogaira - de éppen emiatt szem elől tévesztette a közösségi értékek védelmét. Ezt kell pótolni részben a preambulum, de különösen az alapvető rendelkezések címszó alatti új szabályok révén. Az alkotmány szerkezete is üzenetértékű, nem mindegy, hogy milyen kérdéseket milyen sorrendben szabályoz a jövőben. Kifejezetten helytelen és rossz megoldás - ahogy a bizottság többségi véleményeként is elhangzott , hogy az alapvető jogok az alkotmány XII. fejezetében, az alkotmány végén helyezkednek el, méltatlanul vannak hátrasorolva. Ezen változtatni kell, és a koncepció erre javaslatot tesz akkor , amikor az alapvető rendelkezéseket követően nyomban az alapvető jogokra kíván kitérni. Tisztelt Képviselőtársaim! A legfontosabb elemeit tekintve ennyi hangzott el a bizottság ülésén az alkotmányelőkészítő eseti bizottság által az Országgyűlés elé terje sztett alkotmánykoncepcióról, amelyet - ahogy elhangzott - nem kíván jogi érvényre emelni, hanem vitairatnak tekinti. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szó GaudiNagy Tamás képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GAUDINAGY TAMÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnö k úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt vagyunk ebben a vitában, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója részt vesz a parlament ezen vitájában, hiszen nem kevesebbről van szó és nem kevesebb követelményről, mintsem történeti jogfolytonosságu nk helyreállításáról és a történeti alkotmányunkban foglalt értékek érvényre juttatásáról. Ez a megkerülhetetlen feladatunk és kötelességünk, és bár a többségi véleményt ismertető képviselőtársam és Salamon képviselőtársam előadásában hallhattuk, összeállt egy koncepció, amely nem juttatja érvényre ezeket az érveket, mi úgy gondoljuk, hogy mégis, függetlenül attól, hogy mi zajlott az eseti bizottságban, milyen sorsra jutottak javaslataink, mégis megpróbáljuk most, minden érvet és lehetőséget kihasználva rád öbbenteni a kormányzó többséget arra, hogy nem lehet megtagadni a jogfolytonosságot, nem lehet eltaszítani magunktól ezeréves alkotmányunkat. Röviden tekintsük át azt a folyamatot, ahogyan egyáltalán eljutottunk ehhez a mai tárgyalási naphoz. “Nem egyszerű en a hatodik magyar parlament, hanem a választók akaratából mi alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk” - jelentette ki a kormányprogram vitájában Orbán Viktor miniszterelnök tavaly május 25én. Egy átmeneti korszak végének nevezt e az új kormány megalakulását, és azt mondta, a választók azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az új társadalmi szerződés alapján az ország új alkotmányát. Mindjárt az első probléma számunkra az, hogy alkotmányról, új a lkotmányról nem lehet és nem szabad beszélni. A helyes kifejezés szerint alkotmány alatt értenünk kell az 1944ben megszakadt jogfolytonosságú magyar állam összes sarkalatos törvényét, az összes kialakult alapelvünket, és az alkotmány részének kell tekinte ni mindazokat az értékeinket, amelyeket az utóbbi évek fejlesztettek ki, de amelyeket szintén a történeti alkotmány részeként lehet bizonyos szempontból értékelni. Tehát nem lehet most, a törvényhozás nem veheti magának a felelősséget és bátorságot, hogy a lkotmánynak nevezett jogszabályt alkosson, ez csupán egy alaptörvény lehet.
