Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
199 Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányelőkészítő eseti bizottságnak az igazságszolgáltatást érintő leglényegesebb javaslatát a közigazgat ási bíróság felállítása képezi. Számos, ezt szorgalmazó jelzést mérlegelve jutott bizottságunk arra a meggyőződésre, hogy a közigazgatás törvény alá rendelésének fenntartása érdekében szükség van működése és cselekménye törvényességének és célszerűségének önálló közigazgatási bíróságok útján történő felülvizsgálatára. Az alkotmánynak azt is szabályoznia kell, hogy a közigazgatási bíróság hogyan illeszkedik az igazságszolgáltatás rendszerébe. Ennek konkrét módjára a koncepció nem tett javaslatot. A bírói füg getlenség garanciáit a mostani alkotmányos szabályozáshoz hasonlóan a koncepció sarkalatos törvényre bízza. Egy kardinális követelményt azonban, jelesül a bírák elmozdíthatatlanságának és áthelyezésének az alapelvét - amely alól, megjegyzem, sarkalatos tör vény kivételt tehet, hiszen létezik alkalmatlanság és fegyelmi elmozdítási ok is , tehát ezt az alapelvet bizottságunk az új alkotmányban fontosnak tartja kimondani. A bizottság az igazságszolgáltatási tradíciók nyomán javasolja az igazságszolgáltatás leg magasabb szintjén álló bíróság elnevezését a nyelvtanilag is hibás Legfelsőbb Bíróságról a hagyományos Kúria elnevezésre változtatni. A bizottsági vitában más hagyományos bírói fórum megnevezések használatát is szükségesnek tartották a bizottság tagjai, íg y például a törvényszék elnevezésének a használatát. Erre a javaslat kizárólag azért nem tér ki, mert az igazságszolgáltatási fórumrendszer szabályozását a koncepció értelmében sarkalatos törvény valósítaná meg. Lényeges változás továbbá, hogy miközben a k oncepció változatlanul a Kúria feladatának tekinti a jogegység biztosítását, a mindenkire kötelező jogegységi határozat eszközét alkotmányi szinten nem írná elő. Ez azt jelentené, hogy a Kúria számára jogilag kötelezően követendő határozati formák nem álln ának rendelkezésre. Az igazságszolgáltatás régi és újabb tapasztalatai azt mutatják, hogy a jogegység biztosítására az erre hivatott legmagasabb szintű bíróság kötelező érvényű eszközök nélkül is képes. Az alkotmányelőkészítő eseti bizottság a bíróságok i gazgatását illetően nem tesz változtatásra javaslatot. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az alkotmányos rendelkezések keretein belül sarkalatos törvényben a bírósági reform tapasztalatai hasznosításra kerüljenek. Az új alkotmány koncepciója az ügyész séget az igazságszolgáltatás közreműködőjének tekinti, és ezt minősíti alapvető feladatának. Az alkotmányelőkészítő eseti bizottság irányadónak fogadta el az ügyészség nemrégiben történt alkotmánymódosítással megerősített államszervezeti helyét, így a kon cepció az ügyészséget illetően semmilyen érdemi változtatásra nem tesz javaslatot. Az új alkotmány koncepciója említést tesz a közjegyzőkről, akikre törvény igazságszolgáltatási feladatokat ruházhat, illetve az igazságszolgáltatásban közreműködő ügyvédekrő l. Végül szólnunk kell, tisztelt képviselőtársam, az Alkotmánybíróság intézményéről. Az alkotmánykoncepció az Európában többségében uralkodó modellt követve az alkotmánybíráskodás funkciójának ellátására változatlanul az Alkotmánybíróságot intézményesíti. A bizottság javaslata az alkotmányvédelem pontos eszközrendszerének részletezésére nem vállalkozik. Ebben a jelenlegi alkotmányos megoldást követi. Ebből következően a hatáskör és az eszközrendszer pontos meghatározása, hasonlóan a jelenlegi szabályozáshoz , sarkalatos törvény tárgyát fogja képezni. Tisztelt Országgyűlés! Jó néhány állami szervről, köztük magáról az önkormányzati szervek rendszeréről nem tettem említést. Ennek az a magyarázata, hogy ezeket a szerveket illetően vagy egyáltalán nem beszélhetün k változásról, vagy azok olyan speciális jellegű módosulások, amelyeknek az alkotmányos rendszer egészét illetően nincsen nagyobb jelentőségük. Ez nem jelenti azt, hogy a vita során az államszervezet egészének részletkérdéseként ne kerülhetnének szóba. Tis ztelt Képviselőtársaim! Az új alkotmány megalkotása hatalmas, megtisztelő és különösen felelősségteljes feladat. Úgy gondolom, hogy abban részt venni, tudásunkat, javaslatainkat közkinccsé tenni az egész nemzettel szembeni kötelességünk, és ezen nemcsak a mai generációt, hanem a jövendő nemzedékeket is értem. Az alkotmányozás egyben jó alkalom a megosztó árkok
