Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
198 Az államszervezet működése tekintetében csupán néhány változtatásra tesz javaslatot a bizottság, amelyet az elmúlt néhány év politikai tapasztalatainak tanulságaként ajánl az Országgyűlés figyelmébe. Az egyik javaslat az Országgyűlés feloszlatásának l ehetőségét tenné könnyebbé. Az alkotmánykoncepció e tekintetben azt tartalmazza, hogy az Országgyűlés a jelenlegi szabályozáshoz képest már akkor is feloszlatható legyen, ha tizenkét hónapon belül legalább három esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, i lletve ha a költségvetést nem fogadja el. Feloszlatható lenne az Országgyűlés a javaslat szerint kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányosságipolitikai válság feloldását szolgálná. A másik javaslat a konstruktív bizalm atlansági indítvány átalakítására irányul. A változás abban állna, hogy az országgyűlési képviselők által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez az alkotmány nem írná elő új miniszterelnök jelölését. Ez a javaslat a kormány parlament el őtti felelősségének érvényesítését tenné hatékonyabbá, leválthatóságának könnyebbé tétele útján. Az alkotmánykoncepció az előbbieken kívül két további változtatást tartalmaz, mégpedig a köztársasági elnö kkel kapcsolatban. Olyan helyzetekről van szó, amelyekre eddig szerencsére még nem volt példa. Az egyik javaslat a köztársasági elnök helyettesítése kapcsán az elnöki hivatalt átvevő házelnök államfői joggyakorlását mentesítené minden, ma meglévő alkotmány os korlátozástól. A másik javaslat a köztársasági elnök esetleges büntetőjogi felelősségre vonásának szabályozási hiányosságait igyekszik pótoltatni. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság az elmúlt két évtizedben mind az államszervezet működésével kap csolatban, de ezen túlmenően is több nagyon fontos alkotmányértelmező döntést hozott. (10.30) Az alkotmányelőkészítő eseti bizottság javasolja ezek közül a legfontosabbakat magába az új alkotmányba is beépíteni. Az alapvető jogok korlátozásával kapcsolatb an már említettem egy ilyen, a határozatok sokaságával kialakított és állandóvá vált gyakorlatot, a szükségességiarányossági teszt alkalmazását. Ilyen nagy jelentőségű alkotmánybírósági döntés továbbá az az országos népszavazással kapcsolatos alkotmányért elmező határozat, amelynek értelmében alkotmány módosítását eredményező ügydöntő népszavazásra nincs lehetőség. Mivel a koncepció az országos népszavazásra bocsátható tárgyak körének meghatározását alkotmányban szabályozandó kérdésként kezeli, a bizottság arra is javaslatot tesz, hogy az említett alkotmánybírósági alkotmányértelmezést az új alkotmány szabályaiba iktassuk be. Közvetlenül az államszervezet működésével kapcsolatosan két alkotmánybírósági döntést tart a bizottság szükségesnek az új alkotmányba beépíteni. Mind a kettő a köztársasági elnök és a kormány viszonyával kapcsolatos az államfői hatalomgyakorlás összefüggésében. A bizottság javasolja, hogy az új alkotmány közvetlenül is tartalmazza azt a szabályt, hogy a köztársasági elnök a kormány, a mi niszterelnök, illetve a miniszter előterjesztésének teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, illetve az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. A másik beépítendő alkotmánybírósági határozat értelmében a kitünteté sekre vonatkozó javaslat csak akkor lenne megtagadható, ha az az alkotmány által védett értékeket sértene. Tisztelt Képviselőtársaim! Komoly fogyatékossága jelenlegi alkotmányunknak, hogy szinte semmit sem tartalmaz a közpénzügyekről. A mai kor igényeinek megfelelő alkotmányokban ezeknek a kérdéseknek legalapvetőbb szintű szabályozása elengedhetetlen. Az alkotmánykoncepció javaslatot tesz ennek a hiányosságnak a pótlására, az új alkotmányban a közpénzügyek legalábbis elemi szintű szabályozására. Részletekbe e tekintetben sem kívánok bocsátkozni, csupán arra utalok, hogy a koncepció közzététele óta közéletünkben elhangzott felvetések szükségesnek ítélik a felelőtlen költségvetési gazdálkodás alkotmányos korlátainak megteremtését. Úgy gondolom, ezek is olyan j ogos felvetések, amelyek a vita eredményeként megfelelő szabályozás kialakítását fogják eredményezni új alkotmányunkban.
