Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
197 alapvető jogok katalógusát illetően a nemzetközi egyezmények és ezen belül is alapvetően az európai nemzetközi gyakorlat az irányadó, ami lényegében azt jelenti, hogy az alapvető jogok európai chartájában szereplő valamennyi alapjog alkotmányos védelme biztosításra kerül. A bizottság az alapvető jogok biztosítását és érvényesülését természetjogi alapokra javasolja helyezni. Ez világosan kitűnik a koncepció szövegének az alapvető rendelkezések 7. pontjában foglalt megfogalmazásából. Az alapvető jogok korlátozásával kapcsolatosan a bizottság a nemzetközi jogi és a hazai alkotmánybírósági gyakorlat ötvözésére tesz javaslatot. A javasolt sza bályozás nemzetközi jogi pillérét az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4én kelt egyezmény képezi, amelynek hazánkon kívül szinte valamennyi európai ország is részese. A koncepci ó lényegében ennek az egyezménynek a megoldását alkalmazza akkor, amikor a korlátozási okok között számba veszi az erkölcsi tényezőt is. A szabályozás másik pillére pedig a lényeges tartalomkorlátozások tilalmával kapcsolatosan kialakított alkotmánybíróság i gyakorlat, a szükségességiarányossági teszt alkalmazása. A bizottság ennek az alkotmánybírósági gyakorlatnak az új alkotmányba történő beemelésére is javaslatot tesz. A két pillérre épített korlátozási szabályozás az alapvető jogok gyakorlásának, más jo gokkal való ütközésének és a közérdek védelmének a kérdéseit a legkényesebb igényeket kielégítően rendezi. Az egyes alapvető jogokat illetően részletekbe nem bocsátkozom, csupán három alapvető joggal kapcsolatban szeretnék megjegyzést tenni. Az egyik az em beri élet védelmének a kérdése. Ennek kapcsán az alkotmányelőkészítő eseti bizottság vállalta annak kimondását, hogy alapvető emberi jogként minden ember életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg; az emberi élet és méltóság sérthetetlen. A másik kér dés a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben az állam és az egyház szétválasztásának kérdése. Ezt a koncepciót az egyházak és vallási közösségek önállóságának a kimondásával javasolja megfogalmazni. Az alkotmány közhatalom gyakorlásával egyetle n nem állami szervet sem hatalmaz fel, így az egyházakat sem. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy még a pártok számára sem teszi lehetővé a közvetlen hatalomgyakorlást. Vagyis természetesen az egyházak a jövőben sem gyakorolhatnak semmiféle közhatalmi hatásk ört. Harmadikként a munka és foglalkozás szabad megválasztásával kapcsolatosan fontosnak tartom kiemelni, hogy a koncepció államcélként fogalmazza meg a magyar állampolgárok mind teljesebb foglalkoztatásának biztosítását. Itt jegyzem meg, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogok biztosítását illetően a koncepció hasonló megoldást javasol a jelenlegi alkotmányéhoz, jelesül ahol az adott jog természeténél fogva nem mindenkihez külön feltétel nélkül automatikusan kapcsolódó jog - mint például az alapfok ú oktatásban történő részvétel, ami mellesleg kötelezettség is , ott az adott jog biztosítását az alkotmány állami kötelezettségvállalások előírásával biztosítja. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államszervezet alkotmányos berendezkedésének ismertetésére átt érve általánosságban le kell szögeznem, hogy az alkotmányelőkészítő eseti bizottság az államszervezetet illetően lényegesnek tekinthető változást az alkotmányos szabályozás szintjén nem javasol. Így a koncepció érintetlenül hagyja az alapjaiban 1848as tö rvényekben megteremtett parlamentáris kormányforma intézményét. Ennek megfelelően a koncepció érvényesülése esetén változatlan marad az, hogy a végrehajtó hatalom élén álló kormány megbízatása a törvényhozó hatalmat gyakorló Országgyűlés bizalmától függ, v alamint hogy a kormány az Országgyűlésnek a működéséért felelősséggel tartozik. A parlamentáris kormányforma konstrukciójának megfelelően a köztársasági elnököt továbbra sem terhelné politikai felelősség, és intézkedéseihez az alkotmányban meghatározott kö rben az új alkotmány is az illetékes miniszter, illetve a miniszterelnök ellenjegyzését írná elő. Az alkotmányelőkészítő eseti bizottság vizsgálta a kétkamarás parlament visszaállításának kérdését, végül csaknem egyhangú szavazással ezt a megoldást elvete tte.
