Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
196 valamennyi népével és nemzetével való együttműködés fontosság át és az ebből fakadó nemzetközi jogi konzekvenciákat hangsúlyozza, illetve részletezi. Az alkotmányelőkészítő eseti bizottság arra tesz javaslatot, hogy a jogegyenlőség alkotmányos elvét az új alkotmány ne az alapvető jogok fogalmi körében tárgyalja, han em azt onnan kiemelve ugyancsak az alapvető rendelkezések címszó alatt helyezze el. Ezt nemcsak az adott jogelv fontossága indokolja, hanem az is, hogy a jogegyenlőség követelménye a jogrend egészét átható princípium. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányos alapértékek tekintetében utalnom kell új hangsúlyok megjelenésére is. Tudjuk jól, hogy minden alkotmány bizonyos fokig korának lenyomata és többékevésbé válasz a közvetlen megelőző korszak problémáira. Az 1989es alkotmánymódosítás, amelynek feladatát a n égy évtizedes kommunista diktatúra lebontása képezte, ugyancsak magán viseli ezeket a jellegzetességeket. A 40 éves önkényuralmi rendszer az individuum és az egyéni autonómia megtörésére és felszámolására törekedett, és egyben egy hamis kollektivista szeml életet kultivált. Ennek visszahatásaként 1989ben elsősorban az individuum jogaira, az ember, a polgár autonómiájának a megteremtésére koncentráltunk. Ezt helyesen tettük, és ennek következtében a rendszerváltozás olyan történelmi értékeit teremtettük meg, amelyeket az önök elé terjesztett mostani alkotmánykoncepció is átvesz és megőriz. Ugyanakkor nem fektettünk kellő hangsúlyt a közösségi értékek és érdekek szükséges mértékben történő megfogalmazására és megvédelmezésére. Ezt a hiányt most pótolnunk kell. A nemzeti közösség ügyéről már említést tettem. Hasonlóan fontos a társadalom és a nemzet legkisebb építőkövének, a családnak és ezzel összefüggésben a házasság intézményének a mostaninál hangsúlyosabb, kiemelt védelme. A bizottságunk javasolja az Alkotmá nybíróság több határozatában is megtestesült értelmezésének és gyakorlatának magába az alkotmányba történő átültetését, annak kimondását, hogy a házasság a férfi és a nő legalapvetőbb, legtermészetesebb közössége. Hasonlóan fontosnak tartjuk a gyermek megf elelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás alkotmányos tételének megerősítését. Az alkotmányelőkészítő eseti bizottság kiemelkedően fontos követelménynek tekinti a nemzeti közvagyon megőrzését, továbbá azt, hogy a közvag yon és a közpénzek rendeltetését a közérdek szolgálata és a közszükségletek kielégítése képezze, oly módon azonban, hogy az nem csökkentheti a nemzet jövendő generációinak lehetőségét majdani szükségletei kielégítésében. Fontos kimondani a közvagyonnal tör ténő hatékony gazdálkodás követelményét és az ehhez kapcsolható elszámolási felelősséget. (10.20) A közösségi érdekek felértékelődése tulajdonképpen a jövő kihívásai felé fordítja figyelmünket. Alkotmányunknak egyszersmind a XXI. század kérdéseire is válas zt kell adnia. Az alkotmány koncepciója nem tér ki részletesebben természeti erőforrásaink megőrzésére, az azokkal való, a jövő nemzedékek érdekeit szem előtt tartó gazdálkodásra, a fenntartható fejlődés problémáira. Ezeknek a kérdéseknek a részletesebb ér intését bizottságunk több tagja is hiányosságnak tekinti, és ebben a bizottság elnöke is osztozik. Úgy gondoljuk azonban, a vita alkalmas lesz arra, hogy e kérdésekre az alkotmányozók figyelmét felhívjuk, és a megalkotandó alkotmányt e tekintetben is telje ssé tegyük. A nemzeti értékek jegyében ugyanez vonatkozik az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség megőrzésére, illetőleg a nyelv védelmére vonatkozó javaslatokra is. Tisztelt Országgyűlés! A következő témakört az alapvető jogok és kötelességek kérdésk öre alkotja. Felszólalásom előbbi részleteiben az alkotmányos alapértékek elemzése kapcsán ezt a területet részben már érintettem. Ezekre nem visszatérve a következőket kívánom kiemelni. Az alkotmány koncepciója arra tesz javaslatot, hogy az új alkotmány a jelenlegi alkotmányban foglalt szabályozásnak megfelelően biztosítsa valamennyi alapvető emberi és állampolgári jogot. Az