Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
195 Az egyik változás abban áll, hogy míg a jelenlegi alkotmányunk a hatalommegosztás elvét tételesen nem tartalmazza, és arra csak az alkotmány egyéb rendelkezéseiből következtethetü nk, a bizottságunk arra tesz javaslatot, hogy ez az elv - hasonlóan a többi, már említett alkotmányossági követelményhez - kifejezett megfogalmazásra kerüljön. A másik változtatás az alkotmány szerkezetével kapcsolatos. A jelenlegi alkotmányunk ugyanis mél tatlanul hátrasorolja az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat, amelyek elhelyezésére csak az államszervezetre vonatkozó részeket követően, az alkotmány XII. fejezetében került sor. A tárgyalt kérdések sorrendjének megválasztása, az alkotmány erre épülő s zerkezeti felépítése önmagában is fontos üzenetet tükröz. Mai modern értékfelfogásunknak nem felel meg az alapvető jogok katalógusának jelenlegi elhelyezése. Az nem jó üzenetet közvetít, ezért az alkotmányelőkészítő eseti bizottság arra tesz javaslatot, h ogy az alapvető jogokat és kötelezettségeket tartalmazó rendelkezéseket az államszervezetre vonatkozó szabályozást megelőzően, a legfontosabb alapértékeket összefoglaló alapvető rendelkezéseket követően, vagyis lényegében az alkotmány első felében helyezzü k el. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyetemes alkotmányos alapértékek mellett a bizottságunk kiemelkedően fontos kérdésnek tekintette azt, hogy Magyarország alkotmánya a nemzeti összetartozás eszméjét minden tekintetben magán viselje, vagyis hogy alaptörvé nyünk nemzeti alkotmány legyen. Kiindulva abból az igazságból, hogy csak annak a nemzetnek lehet jövője, amely büszke múltjára, megőrzi és ápolja hagyományait, külön hangsúlyt fektettünk történelmi múltunk vállalásának alkotmányos megjelenítésére. A bizott ságnak nem képezte feladatát a preambulum szövegszerű megfogalmazása, azonban a koncepcióban igyekeztünk az előbbi követelmények tekintetében megfelelő iránymutatást adni. Ennek értelmében a koncepció az új alkotmánnyal szembeni elvárásként fogalmazza meg több mint ezeréves történelmi múltunknak, a kereszténység történelmünkben betöltött szerepének, valamint történeti alkotmányunk értékeinek megfelelő méltatását. A bizottság elengedhetetlennek tartja az utalást a Szent Koronára mint a magyar államiság és eg yben az alkotmányos állami folytonosság kifejezőjére. Emellett az új alkotmány preambulumának feltétlenül szólnia kell az önkényuralom ellen szabadságküzdelmeinkről, és tartalmaznia kell a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjének méltatását is. A legfontosabb alapértékeink megfogalmazására azonban nemcsak a preambulum szolgál. A bizottságunk javaslata értelmében a preambulumot az alapvető rendelkezések címszó követi, amely szintén a legfontosabb alapértékek kifejezésének a foglalata. E címszó alatt javasoljuk az államforma rögzítését, az erőszakos és monolitikus hatalomgyakorlás tilalmának kimondását, illetve az ilyen törekvésekkel szembeni, az 1222es Aranybullában rögzített ellenállási jog szellemiségére emlékeztető, törvényes úton történő fellépé s jogának a rögzítését. Itt tartjuk helyesnek szabályozni a nemzeti összetartozás eszméjének megfogalmazását annak hangsúlyozásával, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. A javaslatunk szerint itt kerülnének szabályoz ásra, illetve rögzítésre a nemzeti jelképek és a nemzeti összetartozás egyéb szimbóluma és rekvizituma, himnuszunk, illetve nemzeti ünnepeink, köztük az állami ünnep is. Ennek kapcsán egy tartalmi kérdésre is kitérek, jelesül arra a javaslatra, hogy a hagy ományos három színű nemzeti zászló mellett intézményesítsük az állami lobogó fogalmát is, amely a címerrel egyesített nemzeti színek használatát jelentené. A bizottságunk magáévá tette ezt a javaslatot. Jeleznem kell azonban, hogy a közvélemény köréből töb b, fenntartásokat hangsúlyozó vélemény is beérkezett ezzel kapcsolatban. A bizottság az alapvető rendelkezések körében fontosnak tartja hangsúlyozni Magyarországnak az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesítésében, valamint az eu rópai egység megteremtésében betöltendő szerepét, kifejezetten utalva Magyarország európai uniós tagságára. Átvenni javasoljuk a hatályos alkotmánynak azokat a rendelkezéseit is, amelyek a világ