Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - GULYÁS GERGELY (Fidesz):
1934 Vannak olyan kérdé sek - és ez a vitából is kitűnt , ahol világos értékkülönbség vagy véleménykülönbség áll fenn a jelenlévők között. Ebben az esetben meg fogjuk védeni a saját véleményünket. De olyan jellegű technikai vagy tartalmi észrevételek, amelyek az új alaptörvény á ltal létrehozott államszervezetet jobbá vagy hatékonyabbá tehetik, számíthatnak a kormánypártok támogatására. Volt néhány konkrét kérdés is, amire érdemes kitérni. Az egyik nagy vitapont, ami többször is itt felmerült, és röviden én is ebben a kérdésben má r véleményt nyilvánítottam, az a gyermekek után járó szavazati jog. Úgy gondoljuk, hogy lehet ez ellen érvelni, sőt súlyos érvek szólnak ez ellen, de emellett is. De ezt etnikai alapon, cigányokkal kapcsolatosan elutasítani nem szabad, nem indokolt. Ennek a javaslatnak a pozitívuma éppen az, hogy egy olyan társadalmi réteget juttatna választójoghoz, amelynek ma semmilyen beleszólása a közügyek intézésébe nincsen, és ahol egyébként azok a szülők, akik gyermekeket vállalnak és gyermeket nevelnek, többlethozz ájárulást nem kapnak a közügyek intézésében. Ennek ellenére vannak ennek a javaslatnak technikai nehézségei, ráadásul annyira szétfeszíti azokat a kereteket, amelyekben ma az ország polgárai gondolkodnak, hogy egy masszív ellenállással szemben, támogatás n élkül egy ilyen javaslatot vélhetően nem lehet megvalósítani. Ezért elképzelhető, hogy ez módosító indítványok formájában kikerül a tervezetből, de nem lennék meglepve, ha Európa jelenlegi népesedési helyzetében ez a kérdés vagy ehhez hasonló kérdés, hason ló problémát megoldani képes kérdés újra és újra felmerülne a következő évtizedekben. Ezért még ha kikerül a törvénytervezetből ez a szakasz, akkor sem volt hiábavaló a vita. A nemzeti jelképekkel kapcsolatosan is számtalan felvetés hangzott el. Úgy gondol juk, hogy az alaptörvénytervezet e tekintetben kiállta a próbát. Az a lehetőség, amelyet ez a tervezet tartalmaz, megőrzi a jelenlegi és évszázadokra visszatekintő - és ebben az esetben a koronás címernél természetesen indokolt a különbségtétel, de a magy ar nemzeti hagyományokat tekintve ott is igaz, hogy évszázadokra visszatekintő - nemzeti jelképeinket, de lehetővé teszi azt, hogy sarkalatos törvényben meghatározottak szerint más módozatban is használhatóak legyenek ezek a jelképek. Úgy gondoljuk, hogy e z rendkívül fontos, mert nem honosodott meg egységes használat a hivatalos címerrel, illetve a zászlóval kapcsolatosan. Ez a sarkalatos törvény egyértelműen lehetővé fogja tenni például, hogy a címerrel gazdagított zászló is védelmet élvez, és ugyanígy egy értelművé fogja tenni, hogy a magyar címernek más használata - akár az angyalos címerhasználat, akár a babérkoszorús címerhasználat - elfogadható, és sarkalatos törvény védelmét élvezi. Úgy gondolom, nem baj az, ha többféle címer is használható. Természete sen az alkotmánnyal szemben joggal támaszható követelmény, hogy legyen egy egységes és meghatározott zászló és címer. E tekintetben a javaslat kitart a mostani meghatározás mellett, de ettől eltérő használati módokat is megenged. A környezeti kérdésekkel k apcsolatosan részben elhangzottak elismerő állítások. Elhangzott az, hogy ez az alaptörvénytervezet mindazokat az európai megoldásokat átveszi, amelyek a fenntarthatóság kérdésére, a környezeti fejlődés kérdésére az elmúlt két évtizedben válaszként Európá ban vagy a világon máshol születtek. Ugyanakkor elhangzott véleményem szerint jogos kritikaként, hogy az egészséges környezethez való jog államcélként való definiálása a jelenlegi gyakorlathoz képest visszalépést jelentene, ezért ebben a kérdésben mindenfé leképpen a korrekció indokolt. Ezzel is összefüggő kérdés az ombudsmani rendszer jelene és jövője. Úgy gondoljuk, hogy attól, hogy egy jelenleg még önálló ombudsmanként működő zöldombudsman vagy akár nemzeti kisebbségeket védő és felügyelő ombudsman helyet tesként látja el ugyanezt a feladatot, amennyiben biztosított az, hogy ezzel a területtel ő foglalkozik, nem kell attól tartani, hogy e területek képviselete gyengülni fog. Viszont egy egységes szervezeti rendszer hatékonyabb jogvédelmet jelent. Nem tudok egyetérteni azokkal az álláspontokkal, amelyek szerint ma a magyar állampolgárok, a panaszosok pontosan tisztában lennének azzal, hogy jogsérelmük esetén melyik állampolgári jogi
