Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
194 biztosítékot képezhet. Mint az a javaslat egészében látható, a bizottság a sarkalatos tö rvények körét bizonyos mértékig szűkebben kívánja megvonni a jelenlegi kétharmados szabályozási körben. Az imént részletezett szempontoknak megfelelő alkotmány kevésbé lesz kitéve az életviszonyok és egyéb körülmények változásaiból adódó módosítások kénysz ereinek. Ez múlhatatlanul fontos az alkotmányos rendszer és különösen az alkotmány tekintélyének, kiváltképpen stabilitásának biztosítása érdekében, amely utóbbi megint csak alapvető alkotmányos követelmény. Az alkotmány ugyanis fundamentális értékek rögzí tésére szolgál, és ezért fontos az állandóságának biztosítása. De csak az az alkotmány méltó és alkalmas a stabilitásra, amely valóban csak fundamentális értékeket tartalmaz. Ezzel a gondolattal függ össze az alkotmány módosításának szabályaival kapcsolato s javaslatunk is, amelynek értelmében az alkotmány módosításához két egymást követő Országgyűlés kétharmados többségére legyen szükség. Ez a megoldás több európai országban, így Svédországban, Dániában, Spanyolországban és Görögországban is alkalmazott. Az zal az előnnyel is járna továbbá, hogy a szükségképpen eltérő politikai erőviszonyokat tükröző parlamentek általi együttes alkotmányformálás az alkotmányozás ügyét a napi politikai viszonyok fölé emelné, és egyszerre váltaná ki az alkotmányozó nemzetgyűlés intézményét, illetve az alkotmány megváltoztatásának népszavazás útján történő megerősítését is. Visszatérve az alaptörvény szabályozási körének csökkentésére, megemlítem, hogy a koncepció több olyan területet is sarkalatos törvényekben javasol szabályozn i, amelyek jelenleg az alkotmányban találhatók. Ilyen például a népszavazásra vonatkozó rendelkezések kibontása, a rendkívüli helyzetekre és jogrendre vonatkozó szabályok részletei vagy a választójog kérdéseinek szabályozása, de csökkenteni szükséges a kor mányzat és a közigazgatás működése egyes kérdéseinek alkotmányi szintű szabályozását egyszerű feles törvényekben való elhelyezés mellett, és feltétlenül indokolt mellőzni olyan, a mai alkotmányban megtalálható szabályokat, amelyek nem rendelkeznek valóságo s normatartalommal. Ez az alkotmányozási módszer egyben kellő időt biztosít az Országgyűlés számára az alkotmányos rendszer egészét képező intézményrendszer gondos és megfontolt kiépítésére. Ezzel összefüggésben térek ki a mostani alkotmányozást támadó azo n alaptalan bírálatokra, miszerint az alkotmányozásra nem hagynánk elegendő időt. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az alkotmányozás folyamata az elmúlt év nyarán kezdődött, és hogy az alkotmányos rendszer egészének kiépítése terveink szerint az év végéig ta rt, könnyen belátható, hogy a mintegy másfél évig tartó folyamat bőven meghaladja újkori történelmünk valamennyi korábbi alkotmányozási folyamatának idejét. Tisztelt Országgyűlés! Minden alkotmány ethoszát az határozza meg, hogy milyen alapértékeket tartal maz, illetve hogy mely alapértékekre helyez kiemelt hangsúlyt. Az alkotmányos alapértékek kifejezésére egy alkotmányban többféle eszköz is szolgál. Ilyen eszköz az alkotmány preambuluma, szerkezeti felépítése, az alkotmány elején elhelyezett, legfontosabb értéküzeneteket tartalmazó rendelkezései, de természetesen összességében az alkotmány valamennyi rendelkezése és szabálya alkalmas arra, hogy a fundamentális értékeket kifejezésre juttassa. Az alkotmányelőkészítő bizottság koncepciója mindenekelőtt tartal mazza azokat az egyetemes alkotmányos értékeket, amelyek minden, az alkotmányossági követelményeknek megfelelni kívánó alkotmány nélkülözhetetlen értékkészletéhez tartoznak. Ezek: a népszuverenitás és a demokrácia eszméje, a hatalommegosztás elve, a jogáll amiság, a jogegyenlőség követelménye, illetve az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságának és alapvető jogainak tiszteletben tartása és védelme. A bizottság alkotmánykoncepciója ezeknek az alapértékeknek a kifejezésre juttatásában ké t tekintetben is előrelépést mutat jelenlegi alkotmányunkhoz képest. (10.10)
