Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
193 A ’89es alkotmányozók megfelelő alkotmányos érzülettel rendelkeztek, amikor a rendszerváltó alkotmány provizórikusságát kimondták. Ez ugyanis abból következett, hogy a jelenlegi alkotmány rendelkezései t öbbségének és egyben lényegi részeinek a kialakítására és elfogadására nem szabadon választott országgyűlés, hanem az utolsó pártállami parlament útján került sor. De nem volt legitimitása annak a Nemzeti Kerekasztalnak sem, amelynek résztvevői a rendszerv áltozás alkotmányos feltételeit és szabályait kialkudták. Ezen a legitimitási deficiten az sem változtat, hogy 1989ben egy demokratikus jogállam követelményeinek megfelelő alkotmány született. Mint ahogy az sem tette teljessé a jelenlegi alkotmány legitim itását, hogy azt a nemzet az elmúlt két évtizedben elfogadta, és intézményeit igénybe vette. Abból adódóan, hogy a jelenlegi alkotmány formai értelemben a régi, sztálinista alkotmány módosításaként jött létre, alkotmányunknak a legsötétebb Rákosikorszakot idéző, 1949es évszám csúfságát is viselnie kell. (10.00) Ettől a bélyegtől sem lehet másképp megszabadulni, mint az új alkotmány megalkotásával. Jelenlegi alkotmányunk egyébként is több fogyatékosságban szenved. Szerkezete elavult alkotmányjogi szemlélet et tükröz, egyes részei, rendelkezései egyenetlenek, értelmezési nehézségeket is felvetnek. Erre utal, hogy megfelelő alkotmány alkalmazásához az Alkotmánybíróság gyakori értelmezésére volt szükség. És bizonyos mértékben ezeket a problémákat tükrözi módosí tásainak - mármint az alkotmány módosításainak - egy része is. A rendszerváltozás kezdetétől eltelt húsz esztendő során továbbá számos olyan tapasztalatot szereztünk, amelynek hasznosítása alkotmányos rendszerünk működésének javítására szolgálhat. Mindezek együttvéve vitathatatlan kötelességünkké és feladatunkká teszi új alkotmány megalkotását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányelőkészítő eseti bizottság kardinális kérdésnek tartotta, hogy egy olyan alkotmány megalkotására tegyen javaslatot, amely a n emzet önazonosságát, érzéseit, vágyait megfelelően tükrözve, emelkedett hangvételével az alkotmányos rendszerrel való azonosulást minden magyar számára biztosítani tudja. Nem szabad elfelejtkeznünk ugyanis arról, hogy miközben az alkotmány Magyarország leg fontosabb jogforrása és a jogrend alapja, voltaképpen nemcsak jogszabály, hanem olyan élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát és azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Ebből fakadóan szükségképpeni követelmény, hogy az alkotmány szövege lehetőség szer int nem legyen terjengős, technikai részleteket fölöslegesen szabályozó, hanem szorítkozzék az alapvető alkotmányos elvek és a leglényegesebb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések megfogalmazására. E követelménnyel összefüggésben kell utalnunk arra, hogy a z alkotmányos rendszer nem szűkíthető le a jogrendszer csúcsán álló kartális alkotmányra, hanem annak részeit alkotják az egyéb, alkotmányjogi tárgyú szabályok is, amelyeket javarészt alkotmányos rendszerünk mai struktúrájában a kétharmados törvények képez ik. A bizottság javaslata voltaképpen ebben a struktúrában nem irányoz elő túlzottan nagy változtatásokat, az arányokat azonban a szabályozási funkciókat illetően tovább módosítja a kétharmados törvények javára. Az alkotmányos biztosítékokat tekintve csak a legfontosabb garanciális szabályokat tartjuk szükségesnek az alkotmányban elhelyezni, míg a további garanciális jellegű részletszabályoknak a kétharmados törvények megfelelő keretül szolgálhatnak. A javaslat a kétharmados törvények elnevezését - visszany úlva a hagyományos magyar közjogi szóhasználathoz - sarkalatos törvényekre javasolja változtatni. A továbbiakban magam is ezt az elnevezést használom. Végül, az alkotmányos rendszer egészének szabályozásához egyszerű többséggel elfogadandó törvények is hoz zátartozhatnak, olyanok, amelyek nem garanciális jellegű rendelkezéseket tartalmaznak, vagy amelyek tekintetében az alkotmánybírósági jogvédelem önmagában is megfelelő
