Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
192 érdekében, hogy az alkotmányozással kapcsolatos nézeteiket megismerhessük. Külön véleményt kértünk a képviselőcsoportok ált al megnevezett 55, azaz összesen 25 társadalmi szervezettől, köztük a legjelentősebb egyházaktól. Ezen túlmenően a bizottság lehetővé tette azt is, hogy a testület címére bárki, legyen az magánszemély vagy más további társadalmi szervezet, szintén elküldh esse észrevételeit, és azok - hasonlóképpen a véleményadásra felkért szervezetek javaslataihoz - felkerüljenek a testület honlapjára. Az alkotmánykoncepció bizottsági elfogadásáig, azaz 2010. december 20áig összesen 247 beadvány érkezett bizottságunkhoz. Véleményt nyilvánított többek között tíz egyetemünk közül nyolc egyetem jogtudományi karának vagy alkotmányjogi tanszékének oktatói közössége, és a megküldött tanszéki, kari álláspontok mellett vagy helyett 15 neves egyetemi professzor, illetőleg oktató ju ttatta el hozzánk véleményét, javaslatát, korábbi cikkeit, tanulmányait. Szükségesnek tartom megemlíteni az Akadémia Jogtudományi Intézetének véleményét is. Felkérésünket mindösszesen három társadalmi szervezet utasította el. Az alkotmányozás néhány zsiger i ellenzője által meghirdetett társadalmi bojkott tehát csúfos kudarcot vallott. Mint arra már utaltam, egy ideig a három ellenzéki párt is részt vett a bizottság munkájában, a részkoncepciókat kidolgozó munkacsoportok tevékenységében, és közülük kettő táv ozását nem az alkotmányelőkészítő bizottság tevékenységével vagy döntéseivel indokolta. Az alkotmánykoncepció kidolgozásával párhuzamosan számos konferenciára, kerekasztalbeszélgetésre, szimpóziumra is sor került. Különösen az Eötvös Loránd Tudományegyet em, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem jeleskedett az alkotmányozással kapcsolatos kérdések megvitatását szolgáló rendezvények terén. Bizottságunk az elmúlt hetekben három közmeghallgatást is tartott, amelyek során a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervek, az egyházak, valamint a karitatív szervezetek képviselői nyilvánították ki a már benyújtott koncepcióval kapcsolatos véleményüket. A nemzeti konzultáció, mint tudjuk, a közeljövőben is folytatódni fog. A nagyszámú b eérkezett észrevétel és javaslat nem kis mértékben segítette az alkotmányelőkészítő eseti bizottság munkáját az új alkotmány koncepciójának kidolgozásában. Itt szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki szívén viselve Magyarország új alkotmányának ügyé t, megtisztelte bizottságunkat véleményével és észrevételeivel. Külön köszönetet kell mondanom felkért szakértőinknek, akik a bizottság mellett nagy szerepet játszottak a koncepcióformálásban: Patyi András egyetemi docens úrnak, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara közigazgatási tudományok tanszéke vezetőjének, Varga Zs. András egyetemi docens úrnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara közigazgatási jogi tanszéke vezetőjének, Szalay Péter ügyvéd úrnak, illetve Seereiner Imre egyetemi adjunktus úrnak, aki szintén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kara közigazgatási jogi tanszékének oktatója. Tisztelt Országgyűlés! Áttérve az alkotmányozás érdemi témáira, az első kérdés, hogy miért van szükség új alk otmányra. Egy esztendeje folyik erről a diskurzus, mégsem fölösleges az alkotmányozás indokainak rövid összegzése. Alkotmányozási kényszerről valóban nem beszélhetünk abban az értelemben, ahogy az 1848ban, 1920ban, 1945ben vagy 1989ben fennállott. Alko tmányozási kényszer valóban nincs; de alkotmányozási kötelezettségünk igenis van. Ez világosan következik a jelenlegi alkotmányunk átmeneti korszakra szóló, ideiglenes jellegéből. Mostani alkotmányunk preambuluma maga utal az új alkotmány megalkotásának sz ükségességére és ebből következően jelenlegi alkotmányunk provizórikus természetére. Az ebből fakadó kötelességre figyelemmel a rendszerváltás óta valamennyi Országgyűlés mulasztásban van. Nem véletlen, hogy az alkotmányozás szükségessége az elmúlt húsz év ben rendre felmerült, sőt az 199498as ciklusban az új alkotmány megalkotása előrehaladott állapotba került. Ennek kapcsán utalok arra, hogy akik ma arról beszélnek, hogy nincs szükség új alkotmányra, korábban egészen más véleményen voltak, így jellemzően az említett Hornkormányzathoz köthető időszakban.
