Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1902 közösségek önrendelkezésének elvét tiszteletben tartó, egységes alapok on nyugvó, a települések közötti aránytalanságokat kiküszöbölő szabályok kellenek. Világossá kell tenni a döntéshozók felelősségét, a biztosítandó szolgáltatások körét, az állami és a helyi feladatok közötti határvonalakat pontosan ki kell jelölni. Az alap törvény tervezete megmutatja a változások irányát, és a sarkalatos törvényekkel befejezhető ez a munka. Megvan a szándék, a tapasztalat, az elhatározás bennünk, hogy mindezt végigvigyük. Mert mi valljuk, hogy a polgárnak, az államnak közös célja a jólét, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja a polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Köszönöm. (Taps a kormánypá rtok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Gyüre Csaba képviselő úr következik rendes felszólalásra, a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr, a sz ót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A minap egy előadáson vettem részt az ELTE Jogi Karán, ahol az alkotmányozásról tartott egy nagyon színvonalas előadást Bihari Mihály alkotmánybíró úr, és nagynagy élvezettel hallgattam az ér dekfeszítő mondatait, amiket elmondott az új alkotmányozásról, az új alkotmányról, illetve - ahogy most már tudjuk - alaptörvényről. Nagyon tanulságosak voltak a szavai, ahogy végigvette az ezeréves múltunkat, az ezeréves alkotmányunkat, az ezeréves jogfej lődésünket, és kétfajta alkotmányt különböztetett meg, kétfajta alaptípusát különböztette meg: a konszenzusos alkotmányt és az oktrojált alkotmányt. És amikor ennek az ismérveit elmondta, akkor valahogy nekem kísértetiesen az oktrojált alkotmánynál, ami eg y ránk erőltetett alkotmányt jelent lefordítva, valahogy ez a jelenlegi alkotmányozási folyamat jutott nekem eszembe erről, és Baráth Zsolt képviselőtársam is a tegnapi napon éppen erről beszélt, hogy neki is mennyire ez a gondolata támadt. Miért is támadt nekünk ez a gondolatunk? Mert lehet Magyarországon jó alkotmányt hozni, rossz alkotmányt hozni, lehet jót és időtállót hozni, lehet rosszat hozni, illetve lehet olyat, ami időtálló lesz, de mégis rossz. Tehát ezek közül kell választanunk. Azt gondolom, ho gy a FideszKDNP egy történelmi lehetőség kapujában állt, hogy az egész társadalomnak megfelelő és jó alkotmányt hozzon meg. Önök úgy gondolták, hogy ez az alkotmányozási folyamat, amelyet eddig véghezvittek, illetve véghezvittünk, ez így jó, ez elfogadhat ó és a társadalom többségének a támogatását bírja. (13.50) És ez így is tűnik, de én azt gondolom, itt egy színjáték zajlik, egy nagyon szépen előkészített és nagyon jó színjáték, amelyben a bábukat a kormányzó párt, pártok tologatják, és tulajdonképpen mi nden készen van, és ebbe igazándiból senki nem tud semmilyen formában beleszólni. Önök kiküldtek a teljes magyar lakosságnak egy kérdőívet, ebben 12 pontban kérdéseket tettek fel, illetve egy 13. kérdést is, amelyben bárki leírhatta még a véleményét, és eg yébként nagyon jellemző, hogy mik szerepeltek ebben a 12 pontban. Ebből is látszik, hogy a 12ből 8 olyan pont volt, amelyre gyakorlatilag normális magyar állampolgár nem válaszolt volna másképp, csak igennel, hiszen arra, hogy akarjae valaki megvédeni a termőföldet, az ívóvízkincsünket, természetes, hogy minden magyar állampolgár erre azt fogja mondani, hogy igen. Tehát elmondhatjuk, hogy önök kikérték az állampolgárok véleményét, csak az, hogy milyen kérdésekben, az már abszolút nem mindegy, és önök ezt nagyon jól oldották meg. Tehát ez is a színjáték egyik része, hogy úgy tűnjön, mintha minden egyes magyar állampolgár beleszólt volna az alkotmány megalkotásába.
