Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1903 És miért mondom én azt, miért mondhatjuk azt, hogy egy oktrojált alkotmány? Éppen azért, mert elindult ez az alkotmányozási folyamat, felállt az alkotmányelőkészítő bizottság, amelyhez, azt gondolom, hogy minden párt, és ebbe mindenkit beleértek, a kormányzó pártokat és az ellenzék pártjait, mindenki, azt gondolom, tisztességgel állt hozzá, hogy e bben komoly munkát fogunk végezni, érdemi feladatokat fogunk ellátni, és ennek a során meg fogjuk hozni azt az alkotmányt, azt az alaptörvényt, amellyel kapcsolatban be fogjuk látni valamennyien, országgyűlési képviselők, hogy ez a nemzet érdekét szolgálja , és azt gondolom, hogy talán még az MSZPsek is gondolkodtak ilyen módon, bár nem ezt mutatták az elmúlt 8 év kormányzása során. És ebben az alkotmányelőkészítő eseti bizottsági munkában mit tapasztaltunk? Azt tapasztaltuk, hogy elmondhattuk a véleményün ket, beadhattuk írásban a véleményünket, becsatolhattunk szervezeteket, amelyek részt vehettek ebben az alkotmányelőkészítő munkában. Azért megjegyzem, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak a kormányzati többség nem engedte meg, hogy részt vegye n az alkotmányelőkészítésben, tehát már itt volt egy olyan pont, ami nekünk nem tetszett, hiszen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egy törvényesen bejegyzett, Magyarországon nem betiltott mozgalom, márpedig az alkotmány mindannyiunk alkotmánya, tehá t az övéké is, tehát ők is beleszólhatnak, mint ahogy minden ember és minden szervezet ebbe beleszólhat; önök már ezt az elvet akkor felrúgták. Aztán mi történt? Kivonultak az alkotmányelőkészítő bizottságból a szocialisták, kivonult az LMP - nagyon nem s írt utána a szívünk, ezt azért megjegyzem, hogy ez megtörtént. És sajnos, kénytelenkelletlen az utolsó ülésen mi is elhagytuk a padsorokat, mert akkor történt meg az, hogy beterjesztettünk egy 27 pontból álló javaslattervezetet, ami a Jobbik Magyarországé rt Mozgalomnak a legfontosabb programpontjait tartalmazta, amelyből tulajdonképpen mindösszesen három került az önök részéről elfogadásra. Ez a három is nagyjából eléggé általános hangvételű volt, tehát ilyen, mint a magzati életnek a védelme, amelyet önök úgy gondoltak, hogy támogathatnak. De nézzük meg, hogy mik is maradtak ki akkor ebből a jobbikos programtervezetből, amit mi szerettünk volna az alkotmánykoncepció elfogadásánál érvényre juttatni! Hát az 1. pont nagyon érdekes, szó szerint ismertetném: az új alkotmány neve legyen alaptörvény. Ez volt az, amit a Jobbik az alkotmányelőkészítés során jelzett. Ez teljes egészében, ha jól emlékszem, egyhangúlag az önök részéről leszavazásra került. És milyen érdekes módon köszön majd itt vissza újra, de most m ár az önök javaslataként kerül be ide az Országgyűlés plénumára az alaptörvény kifejezés, természetes, mert nem kellett elfogadni a Jobbik javaslatát. De ez csak a megnevezés, tehát ez csak egy alaki dolog, de sokkal fontosabb programpontok szerepelnek itt benne. Például, ami egy kivétellel leszavazásra került az önök részéről, az ország termőföldjeinek külföldiek részére vonatkozó forgalomképtelenségének a leszögezése az alkotmányban, amit a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon fontosnak tart. És önök ol yan döntést hoztak, hogy nem kerülhet be az alaptörvénybe, hogy külföldiek részére ne idegeníthessük el a termőföldjeinket. Alapkérdés! Mondhatják önök, hogy betették az állampolgárok számára beírt kis kérdőívbe, amelyben valóban szerepel, hogy védjüke me g a termőföldjeinket. Igen, csak az nem volt benne válaszként, hogy kitől vagy mitől. A talajeróziótól, a környezetszennyeződéstől óvjuk meg, vagy pedig a külföldiek felvásárlásától? Ezt önök nem tették bele, de hogy mi az önök szándéka, az itt kiderült, a mikor ezt a kérdésünket leszavazták. Vagy: szerepelt benne, hogy a Magyar Honvédség külföldi bevetését korlátozzuk, illetve tiltsuk meg, ez sem kerülhetett bele ebbe az új koncepcióba - az alkotmánynak sajnos csak a koncepciójába, tehát most még nem a végl egesről, hanem csak a koncepcióról beszélünk. De beszélhetünk a mentelmi jog eltörléséről, az országgyűlési képviselők visszahívhatóságáról, a politikusi álláshalmozás tilalmáról. Aztán a népszavazási tilalmak eltörlését szerettük volna, hogy a nemzetközi szerződésekről lehessen népszavazást tartani, hogy az alkotmányról lehessen népszavazást tartani, hogy a honvédség külföldi bevetéséről lehessen népszavazást tartani, hogy közkegyelemgyakorlásról lehessen népszavazást tartani. És még ilyenek voltak benne, mint a
